galéria megtekintése

Nem Magyarország dönthetné el, hogy milyen menekülteket fogad be

Sok a kérdőjel a menedékkérők kvóták szerinti elosztása körül. Kinek van esélye az áthelyezésre? Ki dönti el, hogy ki melyik tagországba kerül? Mi történik, ha a menedékjogban részesülő elhagyja a lakhelyéül kijelölt országot?

A következő két év során Görögországból és Olaszországból, valamint – indokolt kérés esetén – más, migrációs nyomás alá került tagállamokból 160 ezer menedékkérőt telepítenek át az EU többi országába.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Az áthelyezési kvótákra – vagyis arra, hogy melyik tagállam hány menedékkérőt fogadjon be – az Európai Bizottság egy objektív elosztási kulcs alapján tett javaslatot, amelyben a lakosság létszáma és az adott ország GDP-je 40-40, a menedékjog iránti korábbi kérelmek átlagos száma 10, a munkanélküliségi ráta ugyancsak 10 százalék súllyal esett latba.

 

A kulcs alapján történő elosztást azzal a feltétellel hagyták jóvá a tagállamok, hogy azokat

önkéntes felajánlásoknak tekintik, és a jövőben nem lehet szó arról, hogy Brüsszel határozza meg az egy-egy tagállamra vonatkozó kvótát.

Az áthelyezésre csak olyan országokból érkezők esetében kerülhet sor, amelyeknél a menedékkérelmek uniós szintű átlagos elismerési aránya legalább 75 százalékos, az előző negyedéves adatok szerint.

Ezt a küszöböt jelenleg Szíria, Eritrea és Irak lépi át.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A tervek alapján a frontországokban uniós segítséggel és szakemberek közreműködésével létrehozott fogadó állomásokon történik a menedékkérők azonosítása és regisztrálása. Csak azoknak van esélyük az áthelyezésre, akiket ezeken az úgynevezett hotspotokon regisztráltak. Az itt nyilvántartásba vett, egyértelműen nemzetközi védelemre szorulók menedékjog iránti kérelmét később, a lakhelyükként kijelölt tagállamban dolgozzák fel.

Az áthelyezendő menedékkérőket a küldő országok – vagyis Görögország és Olaszország – hatóságai választják ki a kérelmezők közül, de ebben segítik őket a fogadó tagállamból küldött összekötők. Elsőbbséget élveznek a kiválasztásnál a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek.

Azt is biztosítani kell, hogy a családtagok egy helyre kerüljenek. Hogy egy-egy menedékkérőt mely tagállamba helyeznek, az függ a végzettségétől és készségeitől, többek között a nyelvismeretétől.

Ha egy menedékkérőt áthelyeznek például Olaszországból egy másik EU-tagállamba, mondjuk Magyarországra, és ott menedékjogban részesül, akkor csak Magyarország területén tartózkodhat jogszerűen, és nem mehet át egy másik uniós országba.

Ha ezt megszegi, őrizetbe veszik, és a dublini rendszer értelmében vissza kell térnie Magyarországra. A menedékjogban részesülő unión belüli szabad utazását akadályozhatja, hogy a nemzetközi védelemhez kapcsolódó jogait csak a lakhelyeként kijelölt országban gyakorolhatja.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamoknak, hogy a befogadás során csak lakhatást, ruházatot és élelmiszert, tehát természetbeni juttatást biztosítsanak a menedékesnek, és írják elő rendszeres megjelenési kötelezettségét a hatóságok előtt.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.