galéria megtekintése

Nem létező országban felejtett el összeomlani a Szovjetunió

13 komment

Urbán Csilla

Van olyan hely Európában, ahol sarló-kalapácsos a zászló és Lenin-szobor áll a parlament előtt. A Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság 1990-ben nyilvánította ki függetlenségét Oroszország támogatásával, de Hegyi-Karabahon, Dél-Oszétián és Abházián kívül más nem ismeri el.

Münchhausen báró ágyúgolyóra pattanva próbálta kifürkészni, hogyan is néz ki belülről a törökök által elfoglalt benderi erőd, ám félúton meggondolta magát, és egy török ágyúgolyón vissza is repült az orosz hadsereg táborába. A Transznisztriába, azaz a Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaságba látogató turistának nincs szüksége hasonló trükkre, hogy bejusson a szakadár államba, a szigorúan őrzött határon azonban be kell jelenteni, ha valaki el szeretne tölteni egy napot az országnyi méretű szovjet nosztalgiaparkban.

Lenin-szobor a parlament előtt
Lenin-szobor a parlament előtt
A szerző felvétele

– Nagyon figyeljetek oda, komoly bírsággal jár, ha valaki nem hagyja el időben az országot – hívja fel a figyelmünket a 24 órás migrációs kártyán szereplő, percre pontosan meghatározott kilépési időre tiraszpoli szállásadónk, Dmitri, aki egy kis hostelt üzemeltet a fővárosban. Nagyon büszke az eddigi vendégeire, a falon mindenkiről van kép. – Sok ázsiai jön ide (a másik szobában egy szingapúri fiú lakik), de voltak már többen Dél-Amerikából, néha Nyugat-Európából. Egzotikumnak számít ez a hely – mondja, és hozzáteszi: a kormány elsősorban a benderi erődre koncentrál – még egy meglovagolható ágyúgolyóval is emlékeztetnek a lódító báróra –, pedig Tiraszpolban a szovjet maradványokra lehetne turizmust építeni.

 

Az Experience Balkan baráti társaságból alakult Balkan Calling Egyesület fő úti célja a 130 ezres főváros volt, ami olyan, mintha egy szovjet propagandaanyag képeibe lépnénk be. Az utcák rendkívül tiszták és rendezettek, egyszerre kihaltak is: a megkopott vidámparki játékokat és óriáskereket nem használja senki. Mintha itt a Szovjetunió – legalábbis külsőségeiben – nem omlott volna össze.

A főleg oroszok és ukránok lakta, Moldova és Ukrajna között fekvő keskeny földsáv függetlenségét a moldáv–román nacionalizmustól tartva 1990 szeptemberében kiáltották ki, amit minden évben a szovjet rituálékhoz hasonló katonai parádéval ünnepelnek. Az 1992-ben zajlott háborúban Moldova vereséget szenvedett, köszönhetően a szakadárokat támogató 14. orosz hadseregnek (jelenleg is több mint ezer orosz katona állomásozik Transznisztriában). A békekötés óta a moldáv hatóságoknak nincs fennhatóságuk a területen, ám a saját parlamenttel, haderővel, himnusszal és pénzzel rendelkező de facto államot egyik ENSZ-tagállam sem ismeri el. A latin betűs ábécét betiltották, a szovjet jelképeket megtartották: ez az egyetlen posztszovjet állam, ahol sarló-kalapács van a zászlón és a címerben, a Lenin-szobrok pedig uralják a tereket. Így van ez a parlament épülete előtt is, ahol nem érdemes feltűnően fényképezni. Előfordulhat ugyanis, hogy egyszer csak a KGB emberei szegeznek nekünk kérdéseket.

A környéken a második világháború, a szovjet múlt és a függetlenségi harc szimbólumai torlódnak össze: egymás közelében van a várost 1792-ben alapító Alekszandr Szuvorov lovas szobra, a második világháború hőseinek arcképeit felvonultató plakáterdő, közvetlenül a parlamenttel átellenben a hősök temetője az afganisztáni és a függetlenségi harcokban elhunyt katonák kőbe vésett arcképével, egy ötágú csillagot formázó örökláng, egy a harcokban használt tank, mellette pedig egy kis ortodox templom. A plakátokon az ország függetlenségét hirdetik, és piros-zöldre festett trolikkal erősítik a nemzeti identitást.
Transznisztria etnikailag vegyes terület, de mi tartja össze a magának országot képzelő közösséget? – Az orosz nyelv és az orosz kultúra. Persze itt is hallgatunk nyugati zenét, nézünk nyugati filmeket, azok jobbak, mint az oroszok – mondja Dmitri. Hozzáteszi, hogy a moziban egyébként nincs olyan film, amelyet „menetrend szerint" vetítenének, de megemlíti, hogy vannak például orosz, amerikai, német vagy svéd hetek, amelyet a külügyminisztérium segít megszervezni.

 Ezzel a tankkal az 1992-es függetlenségi harc során még lőttek, ma emlékmű és játszótér
Ezzel a tankkal az 1992-es függetlenségi harc során még lőttek, ma emlékmű és játszótér
A szerző felvétele

A városban összesen két, szintén de facto állam diplomáciai kirendeltsége található egy kis épület aljában, Dél-Oszétiáé, illetve Abháziáé. (Rajtuk kívül még Hegyi-Karabah ismeri el Transznisztriát). Az államot gyakorlatilag Oroszország működteti, de Moszkva sem ismerte el a Dnyeszter menti köztársaságot. A 2006-os népszavazáskor a szavazók 98 százaléka az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazott, Moszkva azonban erre nem reagált. Amellett, hogy Moszkva kiegészíti a nyugdíjakat, az állam bevétele nagyrészt a Gazpromtól kapott gáz eladásából származik, az adósság pedig Moldova számláját terheli. A gázból nyert villamos energiával nem is spórolnak, Tiraszpol este fényárban úszik. Az Oroszország számára geopolitikailag fontos ország másik jelentős bevételi forrása az exporttevékenység, illetve a kivándorlók által hazaküldött pénz. – A fiatalok közül rengetegen elmennek, nagyon nehéz munkát találni. Főleg Oroszországba és Romániába emigrálnak, néhányan Nyugat-Európába – mondja Dmitri, és közben két fiatal lány csatlakozik hozzánk csak azért, hogy angol szót halljanak, mert erre kevés lehetőségük van.

Az elvándorolt fiatalok valószínűleg nem fogják élőben látni, hogy mit is tartalmaz az az időkapszula, amelyet elméletileg jövőre bontanak ki a nagy októberi szocialista forradalom évfordulóján a tiraszpoli főtéren. Az üzenetet 1967-ben helyezték el a jövő munkásgenerációjának, állítólag pár évvel ezelőtt az állami hatóságok már kiemelték. A helyiek szerint valószínűleg a szocializmus győzelmét ünneplő üzenet lehet(ett) a kapszulában. A Szovjetunió egyébként nagyrészt külsőségeiben maradt meg: többpártrendszer van, az ország gazdasága pedig a szocialista modellt követi kapitalista elemekkel. Monopolhelyzetben van a két ex-KGB-s alapította Sheriff nevű vállalat, amely egyrészt politikai befolyással rendelkezik (a Jevgenyij Sevcsuk elnökkel szemben álló Megújulás párt a cég politikai szárnyának számít), másrészt jelentős gazdasági hatalom van a tulajdonosok kezében: annak idején az ország elnöke, Igor Szmirnov nagy kedvezményeket adott a cégnek (az a pletyka is elterjedt, hogy valójában ő a tulajdonos, és pénzmosásra használja). Szupermarketektől kezdve benzinkutakon át kábeltévéig sok minden tartozik a portfóliójába, nem beszélve a focicsapatról és a cég által épített stadionokról. A cég logója mindenhol ott van.

Katonai parádé a függetlenség napján, szeptember 2-án Tiraszpolban
Katonai parádé a függetlenség napján, szeptember 2-án Tiraszpolban
Gleb Garanich / Reuters

És ha már márkák: az ország egyik szimbólumának számít a világhírű brandyt gyártó Kvint, amely szintén a Sheriffé. „Brandy, borok és italok Tiraszpolból" – ezeknek a szavaknak a kezdőbetűiből áll össze az ország legismertebb exportcikkének neve. A céget 1897-ben alapították, mára évente 20 millió üvegnyi alkoholt állítanak elő, a gyár képe az öt transznisztriai rubelt érő bankjegyen is szerepel. A márkaboltban találkozunk először azokkal a plasztikrubelekkel, amelyekre a legjobb szó a játék pénz. Érdemes itt költekezni, hiszen a transznisztriai rubel máshol be sem váltható. A városi kalauzunk kuriózumként említi még Tiraszpol első szexshopját, amely már zárva van, mire odaérünk, habár amúgy is simán elmennénk mellette: a cirill betűs Intim feliraton kívül semmi sem utal arra, hogy mi várja bent a vásárlót.

Bármennyire élőnek hat is itt a szovjet éra, a vendéglátónk tudja, hogy ez egy külföldieknek igen jól eladható árucikk. Csak a kedvünkért nyitják ki ugyanis reggel az „autentikusnak" nevezett szovjet éttermet, ahol esténként az idős háborús hősök üldögélnek. Ebédlőhelyként szintén egy „autentikus" menzát ajánlanak. Amit azonban már az ott élők is autentikusnak hívnak, nem egy természetesen élő közeg. Hiába reménykednek többen a Szovjetunió feltámadásában, ez az időszak inkább lélegeztetőgépen van itt. És ez akkor is így van, ha a szuvenírshopként is működő könyvesboltban vásárolt gyenge minőségű képeslapon Chuck Norris üzeni: „Jobb, ha elismered Pridnyesztroviét!"

Rejtői állam

A 2004-es becslések alapján a terület lakosságának megoszlása: 31,9 százalék moldáv (román), 30,3 százalék orosz, 28,8 százalék ukrán, 2 százalék bolgár, 2 százalék gagaúz, 2 százalék egyéb. Hivatalos nyelvek a moldovai román, az orosz és az ukrán. Sárga, zöld, kék és piros plasztikérméket vezettek be 2014 augusztusában Transznisztriá-ban. Az 1-es, 3-as, 5-ös és 10-es rubeleknek különböző geometriai formája is van. Az érméken Alekszandr Szuvorov, Tiraszpol alapítója, Franz Pavlovics De Volan, Szuvorov hadimérnöke, Odessza városának egyik tervezője, Pjotr A. Rumjancev-Zadunajszkij, a Nagy Katalin alatt szolgáló orosz tábornok és Nagy Katalin szerepel. Hogy hova lehet utazni egy nemzetközileg el nem ismert állam útlevelével? Jórészt sehova, Transznisztria lakosai viszont rendelkeznek saját útlevéllel, amelyet az országon belül személyazonosításra is használnak. A kettős állampolgárság megengedett, így a legtöbben rendelkeznek moldáv, román, ukrán és/vagy orosz útlevéllel. Az első transznisztriai útlevelet 2001 októberében adták ki, addig egy, az útlevélbe helyezett papírlappal jelezték a transznisztriai állampolgárságot.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.