A Rákóczi-szabadságharc első győztes ütközetének emlékére emelt turulmadaras emlékműnél rendezett, a kárpátaljai magyarság legnagyobb tömegrendezvényének számító ünnepség több száz résztvevője egyperces néma főhajtással emlékezett meg a szombati munkácsi fegyveres összetűzés halálos áldozatairól.

Beszédében Brenzovics László a többi között kiemelte, a kelet-ukrajnai háború, a létbizonytalanság rányomja bélyegét a kárpátaljai magyarság életére, amit tovább súlyosbítottak a halálos áldozatokkal és sebesülésekkel járó szombati munkácsi események. Eddig ez a háború távol volt, most pedig egy pillanat alatt megérkezett Kárpátaljára, ami felveti az ukrán állam felelősségét, hogy miként történhetett ez meg, hogyan engedhették be a megye területére a fegyvereseket – mutatott rá, megjegyezve, hogy az is érthetetlen, miért nem fogták el a fegyvereseket egy nappal az események után.

A KMKSZ elnöke hangsúlyozta: „a munkácsi eseményekről szóló hírek, televíziós képek azt a célt is szolgálják, hogy megfélemlítsék a kárpátaljai embereket, de nem szabad engednünk, hogy féljünk, mi nem félünk Kárpátalján magyarnak lenni." Ha Ukrajna deklaráltan Európához kíván csatlakozni, akkor nem engedheti meg az önbíráskodást, a törvénytelen fegyverviselést, nem engedheti meg, hogy felfegyverzett személyek mások életét veszélyeztessék, hiszen jogállamiság, a törvények betartása és a terrorizmus felszámolása, a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartása nélkül nincs Európa – fogalmazott.

Brenzovics emlékeztetett arra, hogy a kárpátaljai magyarság nem mond le a közösségként való fennmaradásához szükséges jogainak kiharcolásáról. „Továbbra is igényeljük, hogy a közigazgatási reform keretében Kárpátalján létrejöjjön egy olyan járás, amely egyesíti a magyarlakta községeket, fenntartjuk követelésünket, hogy biztosítsák a magyar nyelv használatára vonatkozó jogainkat az ukrán nyelvtörvénynek megfelelően, igényeljük egy olyan szerv létrehozását, amelynek átadják a magyar tannyelvű oktatási intézmények irányítását, követeljük a sztálinizmus kárpátaljai magyar áldozatainak rehabilitálását, történelmi egyházaink elkobzott vagyonának visszaadását" – mutatott rá.

A politikus kifejtette: a kárpátaljai magyarság nehéz hónapok, sőt lehet, hogy nehéz évek elé néz, mégis van remény, mert a közösség sok támogatást kap céljai megvalósításához, elsősorban a vele szolidáris Magyarország, magyar kormány, magyar nemzet részéről. Úgy vélte, az európai szervezeteknek is oda kell figyelniük arra, hogy a kelet-ukrajnai konfliktus békés rendezése során az ukrán állam biztosítsa a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság jogait.

A rendezvény résztvevőit a magyar kormány nevében köszöntő Csutora Zsolt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta: a magyarság önfenntartásáért vívott harca jelenleg Kárpátalján állítja legnagyobb kihívás elé az ott élőket. „Biztosíthatom önöket, hogy a magyar kormány továbbra is minden tőle telhetőt megtesz a kárpátaljai magyarság támogatása, megerősítése érdekében" – jegyezte meg Csutora.