Nem álltak szóba Orbánnal Litvániában

Orbán látogatása a diplomáciai szabályok szerint "arcátlanságnak" tekinthető a cikk szerint, hiszen a díszszemlékre jellemzően főparancsnokokat hívnak, nem pedig állami vezetőket, Orbán ráadásul hívatlanul érkezett. A lap azt is megemlíti, hogy a litván politikusok "nem tudták megakadályozni" Orbán látogatását, hiszen joga van meglátogatni a magyar lövész századot, de nem is leplezték negatív hozzáállásukat a magyar miniszterelnökhöz.

Bedőlnek?

Laurynas Kasciunas politológus azt nyilatkozta az incidensről: Orbán Viktor látogatásának – ami mindenki számára váratlan volt – az lehetett a célja, hogy bizonyítsa Európának: oroszbarát politikájától függetlenül teljesíti NATO-kötelezettségeit. Kasciunas szerint ugyanakkor remélhetőleg az EU ennek nem dől be, és emlékeztet rá, hogy Magyarország az ukrajnai orosz intervenció alatt leállította a gázszállítást Ukrajna felé.

Orbán Viktor Vilniusban – hűvös fogadtatás Burger Barna / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Élre törünk

És valóban, Orbán Viktor az MTI tudósítása szerint a NATO-kötelezettségek fontosságáról beszélt Vilniusban. Azt mondta: most elsőbbséget élveznek a biztonsági kiadások, és a kormány megszavazta azt az összeget, amely ahhoz szükséges, hogy a magyar katonák részt vehessenek a litvániai hadgyakorlaton. A kormányfő elmondta, "ez nekünk fontos, részben katonabecsület kérdése", részben pedig a katonáknak szükségük van arra, hogy nemzetközileg is összemérhessék erejüket. Erre egy hadgyakorlat alkalmas, és ezzel növelik az ország iránti elismerést és tiszteletet is – közölte.

Orbán szerint csak a legnagyobb elismerés hangján beszéltek a magyar egységek részvételéről. A miniszterelnök szerint az ország NATO-nak tett vállalásaival "haladunk", és ugyan Magyarország nem olyan gazdag ország, amely "a mellényzsebéből előránthat tíz- meg húszmilliárd forintokat, de amit vállaltunk, azt teljesítjük". Komoly felújítást végeznek Pápán, részt fognak venni más hadgyakorlatokon, és komolyabb katonai eszközöket szereznek be a következő időszakban – sorolta. Hozzátette, úgy látja, Magyarország a NATO-tagállamok első csoportjába fog tartozni, azon országok közé, amelyek a vállalt pénzügyi és technikai kötelezettségeiket teljesítik.

Együtt

A vilniusi incidensről az Origó is beszámolt, és reagáltatták Havasi Bertalant, Orbán sajtófőnökét, de csak annyit mondott, hogy Orbán a litván fegyveres erők napja alkalmából tett villámlátogatást Vilniusban, "Litvánia vezetőivel együtt megtekintette a díszszemlét, majd a litvániai hadgyakorlaton részt vevő magyar katonákkal találkozott”. Hogy milyen távolságra volt Litvánia vezetőitől, arra már nem tért ki.

Legalább a magyar katonák fogadták Andrius Ufartas / MTI/EPA

Régi szép idők

Magyarország és Litvánia kapcsolatában ez meglehetősen éles fordulatot jelez, hiszen két éve Orbán Viktor még Andrius Kubilius miniszterelnök meghívására tett hivatalos látogatást Vilniusban, ahol – ahogy ez szövetséges országok között szokás – illő tisztelettel fogadták, és számos magas rangú politikus tárgyalt vele. Ekkor megállapodtak egy kétoldalú fórum létrehozásáról, és csereegyezményt írtak alá az ifjúsági együttműködésről. A sors fintora, hogy akkor még Orbán azt hangoztatta, hogy egy oldalon állnak az energiabiztonság terén, és különösen fontosnak nevezte az atomenergiát és a gazdasági függetlenséget.

Sőt, amikor az EU-ban Orbán Viktort 2012-ben bírálták demokrácia-felfogása miatt, Litvánia még kiállt Magyarország mellett, amit a magyar parlament egy határozatban köszönt meg: "az Országgyűlés köszönetet mond a Litván Köztársaság civil polgárainak és politikusainak, akik különböző formákban – aláírásukkal megerősített nyilatkozatban, a törvényhozás elé terjesztett határozati javaslatban, nyilvános állásfoglalásokban és más módokon – kiálltak azért, hogy a magyarok saját sorsukról maguk dönthessenek, és hitet tettek Magyarország szuverenitása és önrendelkezése mellett".

Letörölni a térképről

A mostani vilniusi incidenst Orbán egyértelműen Putyin-barát politikájának köszönheti, hiszen a balti államokat – érthető okokból – nagyon érzékenyen érinti Oroszország terjeszkedése. A helyzet a Krím bekebelezése kapcsán még jobban kiéleződött a Baltikum (és általában a NATO) és Oroszország között. Az elmérgesedett viszony már a hidegháborús időket idézi. Egyfelől a NATO a három balti államban új támaszpontok létesítését jelentette be a közelmúltban az orosz fenyegetésre válaszul. Moszkva pedig nyíltan megfenyegette a balti államokat: két hete Szergej Markov, Putyin tanácsadója azt nyilatkozta az SVT tévéállomásnak, hogy Észtországnak és Lettországnak minden oka megvan a félelemre: "ha jön egy nagy háború, akkor lehet, hogy ezekből az országokból semmi nem marad".

Neonáci gazdák

A legutóbbi fejlemény, hogy Szergej Nariskin, az orosz duma elnöke azt nyilatkozta: ha az európai államok kiűznék az Egyesült Államokat a NATO-ból, visszatérne a biztonság és stabilitás Európába. Dalia Grybauskaite litván elnököt pedig a napokban "durva oroszellenességgel" vádolta, aki szerinte "nyilvánvalóan gazdáinak és a nemzeti-radikálisoknak, neonáciknak és más szélsőségeseknek akar megfelelni".