Chollet hangsúlyozta, hogy ugyan az amerikai és az ukrán hadsereg korábban is együtt dolgozott (például Irakban, Afganisztánban és Koszovóban is), korábban nem volt olyan szoros az együttműködés mint most. „Igaz, nagyon alacsony szintről kezdtünk építkezni. Amikor év elején Chuck Hagel az akkori ukrán védelmi minisztert felhívta, azok a beszélgetések még arról szóltak, hogy meggyőzze, az ukrán hadsereg tankjai ne menjenek be a Majdanra a tüntetők ellen" mondta.

Ez tavasszal megváltozott. „Ami az azonnali segítséget illeti, idén már 116 millió dollár értékű segítséget nyújtottunk az ukrán katonaságnak és határőrségnek." Ebben olyan eszközök vannak, mint repeszálló mellények, éjjellátó készülékek, egészségügyi felszerelés és egyenruha. Mint Chollet elmondta: Petro Porosenko ukrán elnök élet kioltására is alkalmas fegyvereket is kért, de ilyen döntés még nem született. Ám nem kizárt, hogy valamikor erre is sor kerül.

Az Egyesült Államok hosszú távon is segíteni akarja az ukrán hadsereget, annak modernizálásában is részt vesz. „Őszintén és habozás nélkül elmondták, hogy milyen mélyen gyökerező problémákkal kell szembenézniük. A hadsereget a szovjet rend szerint képezték ki, hogy súlyos gond a korrupció és még olyan alapvető feladatokban is segítségre szorulnak, mint a költségvetés elkészítése vagy tervek készítése", mondta az amerikai védelmi államtitkár.

Elmondta: az ukránok nyáron fordultak hozzájuk komolyan segítségért, amikor Oroszország már erőteljesebb támogatást nyújtott a kelet-ukrajnai szeparatistáknak és veszteségeket szenvedtek az ukránok. Hozzátette: tavasz óta hathetente küld az amerikai védelmi minisztérium csoportokat Ukrajnába, akik egy átfogó haderőreform előkészítésében segítenek. „Ez persze még a jövő héten nem segít Ukrajnán. Nagyon sokáig fog tartani" mondta Chollet, aki szerint lesznek még „kanyarok az úton", mire az ukrán hadsereg eléri a célját.

A közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva elmondta: szó sincs arról, hogy a NATO „becsapta volna az ajtót" Ukrajna orra előtt, és kizárta volna a tagság lehetőségét. Chollet szerint Ukrajna NATO-tagsága nincs terítéken, és ezt egyik oldal sem szorgalmazza. „Úgy tudom, született olyan törvény Ukrajnában, amely szerint Kijev jelenleg nem törekszik NATO-tagságra, és Porosenko elnök is ezt mondta nekünk", mondta az államtitkár. Hozzátette: Ukrajna a jelentős, nem NATO-tag szövetségeseknek fenntartott státuszt kérte Washingtontól. (Az Egyesült Államoknak 15 ilyen szövetségese van, például Egyiptom, Ausztrália és Japán.)

Ám Chollet szerint Ukrajnával máris sokkal szorosabb a katonai együttműködés, mint utóbbi országokkal, így az visszalépés lenne Kijev számára, és azt mutatná, a későbbiekben sem akarnak csatlakozni a NATO-hoz.

Chollet azt is elmondta: az Egyesült Államok nem nyugodott bele, hogy a jelenlegi tűzszüneti vonal legyen az új határ. „Fontos, hogy egy nemzetközileg elismert, az EBESZ által is felügyelt határ legyen a két ország között. „A héten is tárgyaltunk erről a kijevi kormánnyal és az EBESZ-szel is" – mondta, „mert nem akarunk egy befagyott konfliktust."