galéria megtekintése

Navracsicsot újravizsgáztatják Brüsszelben

14 komment

NOL/MTI

Új kérdéseket tesznek fel Navracsics Tibornak az Európai Parlament kulturális bizottságának képviselői, akik  egyelőre nem döntöttek arról, támogatják-e a jelöltségét. Akár Jean-Claude Juncker bizottsági elnök szelíd fricskája is lehet a dolog.

A magyar biztosjelöltet – az oktatási, a kulturális, az ifjúsági és az állampolgársági tárca várományosát – szerda este hallgatták meg egy aránylag feszült hangulatú ülésen Brüsszelben az Európai Parlamentben, ami után a bizottsági koordinátorok ma ültek össze eldönteni, támogatják-e a jelöltségét a posztra. 

Navracsics a tegnapi brüsszeli meghallgatáson. Nem voltak elégedettek vele
Navracsics a tegnapi brüsszeli meghallgatáson. Nem voltak elégedettek vele
Francois Walschaerts / Európai Bizottság

A bizottság képviselőcsoportonként csütörtök délután háromig 2-2 kérdést fogalmazhat meg Navracsicsnak. A kérdéseket a bizottság Martin Schulz EP-elnökön keresztül küldi meg Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság megválasztott elnökének, majd hétfőn délután a teljes kulturális bizottság összeül Brüsszelben.

 

Navracsics a meghallgatáson több kérdést is kapott az Orbán-kormány antidemokratikus lépéseiről, így a médiatörvényről, az igazságszolgáltatás függetlenségének a felszámolásáról, a röghöz kötésről, a civil szervezetek elleni razziákról is, amelyekben volt igazságügy-miniszterként az ő keze is benne lehetett. A kérdezők közül többen azt firtatták, hogy Navracsics az Európai Unió biztosaként is az Orbán-kormánynak ezt a szemléletvilágát fogja-e képviselni majd.

A magyar biztosjelölt erre nagyrészt elkerülő válaszokat adott. Felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a médiatörvényt az Európai Bizottság ajánlásainak megfelelően módosították, a magyaroknak az EU-átlag feletti arányt jelentő 58 százaléka bízik az igazságszolgáltatásban, és beszélt arról is, hogy a civil szervezetekkel személy szerint ő kitűnő kapcsolatokat ápol. A legkevésbé védekezni a röghöz kötés kapcsán kapott kérdések ellen tudott, legalábbis elismerte, hogy ami a friss diplomások Magyarországon tartását illeti, „kényszerintézkedésről” van szó.

Egy csütörtöki kommentárból ítélve az Európai Bizottság elnökét, Jean-Claude Junckert nem aggasztja túlságosan Navracsics és Hill újravizsgáztatása, szerinte legalábbis a 28 biztosjelölt egy héten át tartó meghallgatásán eddig mindegyikük „meggyőzően igazolta" a felkészültségét a tisztség ellátására. Az, hogy Navracsicsot vagy Hillt végleg elkaszálják, nem valószínű, mert hiába az elégedetlenség velük, az EP két legnagyobb frakciója, a konzervatív Európai Néppárt (EPP) és az Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (SD) háttéralkuja értelmében lehetőleg nem buktatják meg egymás jelöltjeit, mert ez az egész brüsszeli politikai élet megbénításához vezető dominóhatást válthat ki.

Figyelemre méltó egyébként, hogy a brit biztosjelölt mellett a magyarral futtatnak még egy kört. Nagy-Britannia és Magyarország volt legalábbis az a két EU-tagország, amelynek képviselőjeként júniusban David Cameron brit és Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem szavazta meg Juncker megválasztását az Európai Bizottság élére. A 26 másik tagország mindegyike Juncker mellett tette le a voksát.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.