Az egyetlen igazán eredeti kérdést Martin Sonneborn német független EP-képviselő tette fel. Utalva arra, hogy a magyar iskolákban antiszemita szerzőket (például Wass Albertet és Nyirő Józsefet) oktatnak, érdeklődött, hogy Navracsics biztossá választása esetén Hitler Mein Kampf című műve is kötelező olvasmány lesz-e Európában.
Navracsics – aki az első kérdésekre még angolul, a későbbiekre már magyarul válaszolt – ugyanazt a módszert követte, mint az egész este alatt: saját magát gondosan különválasztotta az Orbán-kormánytól. Mint mondta, zéró toleranciát tanúsít az antiszemitizmussal szemben, kiváló kapcsolatot ápol a zsidó közösséggel, és ő volt az, aki elismerte, hogy annak idején a magyar hatóságok is együttműködtek saját polgáraik elhurcolásában.
Semmivé foszlottak a médiatörvényt érő bírálatok is a háromórás meghallgatáson. Több EP-képviselő (köztük a dán konzervatív Rikke Karlsson vagy a brit zöldpárti Jill Evans) is szóba hozta a magyar sajtó megregulázását, amire Navracsics úgy reagált, hogy ő határozottan támogatja a szólás- és sajtószabadságot. Ismét a saját érdemeit emelte ki: ő tárgyalt az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal a médiaszabályozásról, rendeztek minden vitás kérdést, és a kormány végrehajtotta a szükséges módosításokat. Sőt, a leendő biztos mindeközben azt is megtanulta, hogyan lehet nemzeti és európai érdekeket összeegyeztetni.
Amikor a civil szervezetek megfélemlítését firtatták az EP törvényhozói (az olasz baloldali Curzio Maltese vagy az Együtt-PM színeiben jelen lévő Jávor Benedek), Navracsics Tibor újra azzal érvelt, hogy személy szerint mindig is nagyon jó kapcsolatokat ápolt ezekkel a szervezetekkel. Sőt, amikor a Norvég és a Svájci Alapnál adódtak problémák, ő tárgyalt az érintett kormányokkal, és a vitákat elsimították. A magyar ellenzéki képviselőnek még azzal is visszaadta a pingponglabdát: örül, hogy Jávor egyetlen civil szervezetet sem említett, amelynek személy szerint vele lett volna konfliktusa.
Meg sem lepte a fegyelmezett kérdés-felelet résztvevőit, hogy a magyar biztosjelölt még akkor is saját magát dicsérte, amikor Mircea Diaconu román liberális EP-képviselő azt vetette a szemére: a Fidesz-kormány módszeresen figyelmen kívül hagyta az európai elveket. Orbán Viktor helyettese erre úgy válaszolt, hogy Diaconu egyetlen mondatot sem tud idézni tőle, amely elítélné az európai integrációt. Mi több, ő akkor is kiállt az integráció mellett, amikor még nem volt népszerű támogatni.
Kérdés, hogy meggyőzi-e Navracsics sokat hangoztatott európaisága a kulturális és oktatási bizottság tagjait; Orbán jobb keze nem véletlenül bizonygatta, hogy „mélyen és személyesen elkötelezett" a demokrácia és a jogállamiság iránt. A meghallgatás után az EP-frakciók (bizottságban ülő) koordinátorai csütörtökön gyűlnek össze, hogy megvitassák a jelölt teljesítményét. A szeptember 29-től október 7-ig tartó meghallgatás-sorozat menete szerint a szakbizottságok csak akkor szavaznak az egyes jelöltek alkalmasságáról, ha a koordinátorok nem jutnak egyezségre. Október 7. után pedig a szakbizottságok elnökei, illetve a frakcióvezetők feladata lesz kidolgozni a végső értékelést Jean-Claude Juncker csapatának tagjairól. Az EP plenáris ülése október 22-én szavaz a teljes Európai Bizottságról.
Hiába övez nagy elégedetlenség több EU-biztosjelöltet is, brüsszeli források szerint a „mérkőzés" végeredményét a két legnagyobb parlamenti frakció, az Európai Néppárt és a szocialisták háttéralkuja határozza meg. Ennek lényege, hogy lehetőleg nem buktatják meg egymás „versenyzőit", mert ez dominóhatást váltana ki. Navracsics esélyeit javíthatja, hogy Juncker állítólag azért adott neki súlytalan tárcát, hogy ezzel is csökkentse a magyar jelölt megbuktatásának kockázatát.
