A dán politikus közölte azt is, hogy a szövetség megingathatatlanul megvédelmezi tagjait, amelyből mind a 28 tagállam kiveszi a részét. A főtitkár emlékeztetett, hogy a NATO az Ukrajna elleni „orosz agresszió" miatt felfüggesztette a gyakorlati együttműködést Moszkvával, és tudatta, hogy a külügyminiszterek áttekintik, milyen hatása volt az eddig meghozott intézkedéseknek.

A külügyminiszterek utoljára találkoznak Brüsszelben a szeptemberi, walesi NATO-csúcs előtt, és az egyik fő napirendi pont annak előkészítése. Rasmussen szerint ezt a biztonság szempontjából kritikus pillanatban teszik, amikor régi fenyegetések jelentkeznek ismét Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is, a szövetségnek pedig fel kell készülnie arra, hogy az olyan új típusú hadviselés jelentette fenyegetésekre is reagálni tudjon, amilyet például Moszkva folytat Ukrajnával szemben. 

A főtitkár arról is beszélt, hogy kedd esti munkavacsorájukon a tárcavezetők áttekintették a NATO bővítési, úgynevezett „nyitott ajtók politikáját". Abban állapodtak meg, hogy a formális döntést erről a csúcstalálkozón kell meghozni, de legkésőbb 2015 végéig döntenek arról, hogy meghívják-e Montenegrót a szövetségbe, valamint, hogy Grúzia számára is „jelentős csomagot" ajánlanak fel.

A nyitott ajtók politikáját a főtitkár történelmi sikernek nevezte, amely mind a szövetség egészének, mind az ahhoz csatlakozó tagállamoknak előnyére vált. A találkozón Navracsics Tibor külügyminiszter képviseli Magyarországot, aki a keddi vacsorán arra azon az állásponton volt, hogy hogy Montenegró megérett a csatlakozásra, Grúzia pedig sokat tett azért, hogy csatlakozhasson a NATO úgynevezett tagsági akciótervéhez.

Rasmussen szerda reggeli nyilatkozatában azt is hangsúlyozta, hogy „a NATO ajtaja nyitva marad, a bővítést érintő kérdésekben pedig egyetlen külső ország sem rendelkezik vétójoggal". Ezzel arra utalt, hogy Moszkva hevesen ellenzi a NATO térnyerését a régióban. A főtitkár kijelentette, hogy minden csatlakozni vágyó országot a maga érdemei alapján ítél majd meg a szövetség.

A főtitkár sajtótájékoztatóját követően Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy Ukrajna "teljes mértékben" elkötelezett a bejelentett béketerv mellett, és mindent megtesz annak végrehajtása érdekében. Ukrajna kitart a korábban egyoldalúan kihirdetett tűzszünet mellett, annak dacára, hogy fegyveresek Szlavjanszk közelében lelőttek egy helikoptert és megöltek kilenc embert - közölte Klimkin. "Az ilyen provokációk rendkívül veszélyesek a béketervre nézve" - húzta alá a politikus.

Klimkin arról is nyilatkozott, hogy a pénteken lejáró tűzszünet esetleges meghosszabbításáról csak Petro Porosenko államfő dönthet, ez az ő kizárólagos joga, a döntést pedig nyilvánvalóan befolyásolják majd a következő napok eseményei. A külügyminiszter pozitív lépésnek nevezte, hogy az orosz felsőház visszavonta az elnöknek adott felhatalmazást, hogy katonai erőt alkalmazzon Ukrajna területén. Újságírók a Krímmel kapcsolatos ukrán álláspontól is kérdezték Pavlo Klimkint, aki közölte: pozíciójuk a napnál is világosabb.

"A Krím Ukrajnáé volt, most is az, és a jövőben is az lesz" - húzta alá az ukrán külügyi tárca múlt héten kinevezett vezetője.
Klimkin az Európai Unióval pénteken aláírandó társulási és szabadkereskedelmi egyezményről is említést tett, mondván: mindenek előtt azt várja az uniótól, hogy aláírja a megállapodást, amely szavai szerint az egyik legbiztosabb garanciája Ukrajna függetlenségének.