Varga László parlamenti képviselő, a VMSZ napokban kizárt volt alelnöke szerint a kizárását eredményező megszólalását a folyamatban lévő közösségi leépülés és a felvállalt érdekképviselet elé helyezett koalíciós lojalitás indokolta. MM-alapítóként a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta: konkrét ügyekben el tudja képzelni az együttműködést a VMSZ elnökével még akkor is, ha nyilvánvalóan az ő személyes döntése volt a pártból való kizárása, és amennyiben az MM mögé sokan felsorakoznak, a releváns anyaországi intézményekkel is korrekt partnerkapcsolata lehet a mozgalomnak.
Az MM alapítóinak célja a vajdasági magyar közélet megújítása, a félelem, a megosztó árokásás, a demokráciadeficit felszámolása. A több mint 200 alapító között értelmiségiek, újságírók, politikai tisztségviselők, fiatal doktoranduszok, civilek, volt és jelenlegi VMSZ-es és más politikusok is szerepelnek.
Takács Zoltán, a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének alelnöke tartományi parlamenti képviselőként is politizált, de csalódott a politikai alapon szervezett közéletben – ő leginkább a a párthűség alapján történő foglalkoztatási kontraszelekciót, az értelmiség mellőzését, a személyeskedésen alapuló, szakmaiság nélküli politikai döntéshozatalt kifogásolja. Takács azt reméli: a civil kezdeményezés révén a magasan képzett, kritikus szemléletű fiatal értelmiség is kiveheti majd a részét a közélet megújításából.
Az MM-et többen a Slobodan Milošević hatalmát megdöntő, a legkülönfélébb politikai platformokat egyesítő Szerbiai Demokratikus Ellenzékhez (DOS) hasonlítják. Kókai Péter, a Magyar Szó napilap korábbi főszerkesztője úgy véli: már a mozgalom létrejöttének puszta ténye is azt jelzi, hogy a vajdasági magyarok körében is kritikus tömeggé állt össze azoknak az egyéneknek az egyre növekvő tábora, akik úgy érzik, hogy a vajdasági magyar közéletben eluralkodott a kizárólagosság, az egyszólamúság és a megbélyegzés gyakorlata – a siker viszont azon múlik, születnek-e megfelelő válaszok a közösséget terhelő kihívásokra.
A vajdasági magyar közéleti monotónia jegét a Szabadkai Népszínház magyar társulata törte meg januárban, amely egységes kiállásával elérte azt, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) felmentette tisztségéből a társulat által nem támogatott Andrási Attila igazgatót, majd miután Korhecz Tamás, az MNT korábbi elnöke – az MM egyik alapítója – súlyos vádakkal illette a VMSZ egyes magas rangú tisztviselőit és az MNT-t, áprilisban lemondott több MNT-tag és tisztségviselő, közöttük a párt szürke eminenciásának tartott Lovas Ildikó is.
Az MM alapítói azt remélik, ha tömegessé válik a mozgalom, megkerülhetetlen lesz az omnipotencia felszámolásához vezető további közéleti párbeszéd. Erre ad reményt az, hogy míg napokon keresztül aláírásgyűjtés folyt azért, hogy a VMSZ-ből kilépésre kényszerítsék az MM-hez csatlakozókat, addig a párt hétfői tanácsülésén a pártelnök már arról beszélt: nem lát semmiféle problémát abban, hogy VMSZ-tagok is csatlakozzanak a mozgalomhoz, és megszűnt a VMSZ-hez köthető internetes felületeken folytatott méltatlan sárdobálás is.
