Az Egyesült Államoknak – írja Kałan – egyébként nem is annyira a demokratikus intézményrendszer leépítése miatt van gondja az Orbán-kormánnyal, bár azután, hogy az Orbán-kormány korlátozta a nem kormányzati szervezetek hozzáférését külföldi anyagi forrásokhoz, még Barack Obama amerikai elnök is egy lapon említette Magyarországot olyan államokkal, ahol a civilek folyamatos megfélemlítésnek vannak kitéve. Ami az amerikaiakat ennél sokkal inkább zavarja, az az, hogy a Fidesz nemigen találja a megfelelő lépéseket a geopolitikai sakktáblán.
Ebből a szempontból az Egyesült Államok főleg a keleti nyitásra néz rossz szemmel. Erre eleinte még lehetett azt a magyarázatot adni, hogy a cél a gazdasági kapcsolatépítés Ázsia feltörekvő országaival, az ukrán válság kitörése után viszont más jelentést kezdett ölteni az egész. Így például az, hogy az orosz állami Roszatom kapta a paksi bővítés jogát, az Orbán-kormány pedig újra és újra visszafogottságra inti a nyugati hatalmakat a Kreml elleni szankciókkal kapcsolatban.
Ez a jelentésváltozás hallatszott Orbán hírhedt tusnádfürdői beszédében is, amelyben a magyar miniszterelnök szembeállította az amerikai liberalizmust az általa elképzelt „illiberális demokráciával" és olyan „hatékony" országokkal, amilyen Oroszország, Kína vagy Törökország. Ennek a fényében – véli Kałan – nem is meglepő, hogy az Egyesült Államok azután kerített sort a hat magyar közéleti személyiség kitiltására, hogy Magyarország egy időre elzárta a csapot az Ukrajnába visszafordított gáz előtt, és törvényt készít elő, hogy a Déli áramlat gázvezeték megépítése érdekében megkerülje az Európai Unió vonatkozó előírásait. Az Orbán-kormány mindezzel nemcsak ukrán, hanem amerikai érdekeket is sért.
Kałan szerint a hat magyar közéleti személyiség kitiltása csak része egy hosszú távú stratégiának, Magyarország pedig „hosszú, forró télre" készülhet még. Ennek egyrészt az az oka, hogy a kitiltást hivatalosan korrupció gyanújával indokolják, ráadásul úgy, hogy az alapjául szolgáló elnöki proklamáció szerint az érintetteket nem lehet megnevezni, vagyis az Egyesült Államok akár a télig a köztudatban tarthatja az ügyet. És teheti mindezt – szíthat társadalmi elégedetlenséget – olyankor, amikor az internetadó elleni tiltakozás amúgy is tömegeket vitt az utcákra.
De az amerikaiaknak – hívja fel a figyelmet Kałan – több más nyomásgyakorlási eszköz is van a kezükben, ha az Orbán-kormány kitart a jelenlegi bel- és külpolitikai irány mellett. Ezeknek az eszközöknek az egyikét azok a kifogások jelenthetik, amelyeket Magyarország leendő washingtoni nagykövetével szemben emelnek 2015 elején. (A poszt várományosa Szemerkényi Réka, Orbán kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója.) A következő radikális és fájdalmas eszköz pedig gazdasági intézkedések bevezetése lehet Magyarország ellen, köztük az ajánlással, hogy amerikai cégek ne fektessenek be itt. Magyarországnak a harmadik legnagyobb nem-európai gazdasági partnere és a negyedik legnagyobb külföldi befektetője az Egyesült Államok.
Az egész persze nem csak Magyarországról szól. Kałan szerint a kitiltási üggyel az amerikaiak burkoltan kritizálják a most már Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságot is, amely hosszú idő óta inkább csak passzivitást tanúsít az orbáni bel- és külpolitika húzásaival szemben. Washington minden valószínűség szerint Brüsszellel együtt akar fellépni Magyarország ellen, ha az Orbán-kormány további lépésekre ragadtatná magát a Déli áramlat ügyében.
Ha ez megtörténik, a magyar hatósági korrupcióról szóló vádak nyomán az Európai Bizottság indíthat vizsgálatot az EU-támogatások magyarországi felhasználása miatt, és ha visszaélésekre derül fény, végső esetben a következmény Magyarország szavazati jogának a felfüggesztése is lehet. Ami már nyilván visszaütne, és még inkább Oroszország felé taszítaná Magyarországot, nem beszélve azokról az EU-ból való kilépést vizionáló kirohanásokról, amilyen Kövér László házelnöké volt nemrég.
Figyelmeztették az amerikaiak azt a V4-et is, amelynek az egyik képviselője, Milos Zeman cseh elnök nemrég orosz nyelvű beszédben fejtegette, hogy Ukrajna valójában „bukott" állam. „A közép-európai politikai elit nem méri fel kellőképpen az orosz-ukrán konfliktus jelentőségét, és azt a közvetlen fenyegetést sem, amelyet ez a konfliktus az ő országukra és a régióra nézve jelent. Emiatt az amerikaiak várhatóan többet foglalkoznak a velük folytatott párbeszéddel, hogy ami a keleti ügyeket illeti, egységes álláspontot alakíthassanak ki" – hangzik Kałan prognózisa az Egyesült Államok és Magyarország viszonyának az alakulásáról.
