A többség, 54 százalék a politikával való általános elégedetlenséget nevezte fő motivációnak. 20 százalék elsősorban a sajtó és a nyilvánosság működésével szembeni, 15 százalék a bevándorlókkal és menedékkérőkkel szembeni fenntartásait kívánja kifejezni a felvonulásokon.
A politikával való elégedetlenség dimenzióit vizsgálva megállapították, hogy a megkérdezettek 25 százaléka úgy érzi, a politikusok eltávolodtak a választóktól, a néptől. Minden ötödik válaszadó elsősorban a menekültügyi politikával elégedetlen, 18 százalék pedig a német politikai berendezkedés egészével. További 15 százalék azt mondta, hogy a politikával általánosságban, illetve a bevándorlási- és az integrációs politikával szemben van a legtöbb kifogása.
A médiával és a nyilvánossággal kapcsolatos ellenérzések vizsgálata azt mutatja, hogy a megkérdezettek 46 százaléka szerint a sajtó egyoldalúan tudósít, 39 százalék úgy véli, a médiában tudatosan lejáratják a Pegidát, 15 százalék pedig tabukat tapasztal, azt érzékeli, hogy "vannak dolgok, amelyeket nem szabad kimondani a nyilvános diskurzusban".
A résztvevők jellemzően helyi, drezdai lakosok, férfiak, középkorúak, jól képzettek és az átlagosnál nagyobb jövedelemmel rendelkeznek. Kétharmaduk nem kötődik pártokhoz. A pártpreferenciával rendelkezők 17 százaléka az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) támogatója, 9 százalék a konzervatív CDU, 5 százalék a szélsőjobboldali, neonácinak is nevezett Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) párt híve, amely a tavalyi tartományi törvényhozási (Landtag-) választáson hajszállal maradt el az 5 százalékos küszöbtől, és így két ciklus után kiesett a Drezdában működő szászországi Landtagból.
A TUD kutatásának vezetője, Hans Vorländer szerint a Pegida a tüntetők többségének mindenekelőtt lehetőség arra, hogy kifejezésre juttassák nyilvánosan nem megfogalmazott, mély ellenérzésüket a politikai és a médiaelittel szemben. A mozgalom ennyiben egy újabb megnyilvánulása annak a már hosszabb ideje megfigyelhető trendnek, amely a képviseleti demokrácia erodálódása, elfogadottságának csökkenése felé mutat.
A kutató kiemelte, hogy a politikusok és a nép, az "ők ott fent, mi itt lent" szembeállítása régóta szerepel a jobboldali populista politikai áramlatok retorikai eszköztárában. Szerinte a Pegida előtt két út áll: önálló jobboldali populista mozgalommá fejlődik, vagy betagozódik az AfD-be.
A kutatás alátámasztja a TUD egy másik neves politológusa, Werner Patzelt véleményét, amely szerint a Pegida a politika és a társadalom "szétfejlődésének", a választott vezetők és a választók elidegenedésének jele. A választási részvételi arány és a hagyományos pártok taglétszámának folyamatos csökkenése mellett megfigyelhető, hogy "a nyilvános diskurzusok feldarabolódnak és eltolódnak egymástól" - mondta Patzelt egy decemberi interjúban, hozzátéve, hogy a politika "kommunikatív világa" egyre inkább elválik a családi és a vendéglői, kocsmai törzsasztali beszélgetések világától, amelyben sok jelenség egészen más értelmet nyer, mint a berlini kormányzati negyed vitáiban.
Ugyanakkor az egyik legnagyobb német közvélemény-kutató intézet, a Forsa vezetője szerint egyelőre nem valószínű, hogy a Pegida nagyobb mozgást indít el a német politikában. Németország egészét tekintve a mozgalomnak nincs számottevő támogatottsága, csupán regionális jelenségről, "szászországi specialitásról" van szó - mondta Manfred Güllner a Stern című hírmagazinnak. Rámutatott, hogy a Pegida eddig kizárólag Drezdában tudott nagyobb tömeget az utcára vinni, a városban pedig igen erős a radikális jobboldal bázisa. Ezt jelzi, hogy a tavalyi Landtag-választáson csaknem 30 ezren szavaztak az AfD-re és az NPD-re.
