A megyei adminisztráció központjába még csak baseballütővel és fémrudakkal hatoltak be, a rendőrség székházára viszont állítólag már gépfegyverekkel támadtak azok az orosz és oroszpárti szeparatisták, akik kedd estére a kelet-ukrajnai Luhanszkban kormányzati épületeket foglaltak el. A rohamot ultimátum előzte meg, amelyben a szeparatisták amnesztiát követeltek bebörtönzött társaiknak, a hivatalos nyelv státuszát az orosz nyelvnek és népszavazást arról, hogy 26 ezer négyzetkilométeres megye föderáció keretében maradjon Ukrajna része. Ez az ultimátumuk helyi idő szerint délután kettőkor lejárt, ami után több száz tüntető először a megyei adminisztráció épületéhez ment, amelyből az alkalmazottak akkor már távoztak. Behatolniuk nem volt nehéz, mert a rendőrök nem védték az épületet, ahogy a később elfoglalt tévészékházat és a megyei ügyészséget sem. A megyei adminisztráció épületére kitűzték az orosz zászlót.

Este a belügyminisztérium megyei főparancsnoksága előtt már két-háromezer ember vonult fel. A helyszíni jelentések szerint húsz-harminc símaszkot viselő szeparatista kezében lehetett gépfegyvert látni. Az ostrom tartott, odabent a belbiztonságiak elbarikádozták magukat.

Oleh Mahnyitszkij ukrán főügyész a luhanszki épületfoglalási hullámmal párhuzamosan jelentette be, hogy a Viktor Janukovics exelnök 32 milliárd dollárnak megfelelő készpénzt vitt magával, amikor a leváltása napján, február 22-én Oroszországba menekült. A főügyész szerint Janukovics ebből a pénzből a kelet-ukrajnai szeparatista törekvéseket támogatja. Ukrajnában a kormány pillanatnyilag 31,5 milliárd dolláros központi költségvetéssel számol, úgy, hogy a túlélés nem fog menni még 24,5 milliárd dollár nélkül. Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök szerint a hiányzó összeget a külföldi hitelezőknek – az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak és az IMF-nek – kell összedobnia. Az IMF eddig 17 milliárdra, az EU középtávú hitel formájában 1,4 milliárdra tett ígéretet, az egyesült Államok pedig ötvenmillió dolláros nem pénzügyi segélyt ad a kelet-európai országnak.

Az IMF igazgatótanácsa ma, szerdán dönt a 17 milliárdos segélycsomagról, amelyből kétmilliárdért Oroszország valószínűleg azonnal be fog jelentkezni. Kijev ennyivel tartozik Moszkvának a kapott, de ki nem fizetett gázért. A Gazprom pár napja pendítette meg, hogy ezen felül még 11,4 milliárdot be akar hajtani Ukrajnán a take or pay szerződések miatt. (Az ilyen típusú szerződések kötelezik Ukrajnát, hogy az Oroszországtól végül át nem vett gázért is fizessen.)

Kelet-Ukrajna három megyéjében, Doneckben, Luhanszkban és Harkivban – egy majdnem magyarországnyi nagyságú területen – hetek óta lázadoznak az orosz és az oroszpárti tüntetők. Milíciáik több városban is kormányzati épületeket és rendőrőrsöket foglaltak el. A közkeletű nyugati vádak szerint a szeparatistákat Oroszország anyagilag is támogatja, amiért az Egyesült Államok hétfőn egy új szankciókörben hét orosz közéleti személyiséget és 17 céget sújtott vagyonbefagyasztással, illetve utazási korlátozásokkal. A büntetőintézkedések miatt Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes a Fehér Házat „új vasfüggöny" leeresztésével vádolta meg.

Kedden egyébként Izraelbe, Haifára szállították Hennagyij Kernesz harkivi polgármestert, aki két napja futás közben gyilkossági kísérlet áldozata lett. A politikusnak a tüdejét és a máját érte lövés. Műtét után, mesterséges kómában vitték külföldre.