A bukaresti szenátus illetékes bizottsága ezen a héten megpróbál utánajárni a pénznek.

– Szinte kizárt, hogy hetven éven át ekkora összegű német tartozás létezett volna anélkül, hogy bárkinek eszébe jutott volna kérni a törlesztését – kommentálta lapunknak Frunda György RMDSZ-es szenátor, jogász.

Radu Golban 1988-ban emigrált Temesvárról Németországba, majd onnan a svájci Bázelbe. Doktori disszertációjának előkészítése során bukkant rá a német pénzügyminisztérium 1944. szeptember 7-én kelt „adósságlistájára” a Nemzetközi Kifizetések Bankjának levéltárában. Ezután felkutatta az 1939-ben kelt elszámolási szerződést, amelynek alapján az 1,2 milliárd birodalmi márkát meghaladó német tartozás létrejött. A professzor állítása szerint a román cégek azt követően is szállítottak a németeknek, hogy 1944. augusztus 23-án Románia átállt a szövetségesek oldalára.

Golban kérdésére a berlini pénzügyminisztérium azt válaszolta, hogy az 1947-ben aláírt párizsi békeszerződésben Románia lemondott minden Németországgal szembeni pénzügyi követeléséről. A professzor ennek ellenére bizakodik. Tavaly óta igyekszik rávenni a román hatóságokat, hogy kérjék a német tartozás törlesztését. Írt az ügyben a Román Nemzeti Banknak és az államfőnek is, de azok ügyet sem vetettek rá – mostanáig.