Moszkva a Szovjetunió összeomlása után, 1991 és 1994 között a felszámolásra ítélt lettországi, karostai haditengerészeti támaszpont kimustrált nukleáris és vegyi fegyvereivel szennyezte a balti államok és Svédország között elterülő Balti-tenger nemzetközi vizeit. A svéd kormány állítólag már kilenc éve is tudott az esetről, de – miután úgy ítélte meg, hogy túl sokba kerülne a veszélyes anyagok kiemelése – szőnyeg alá söpörte az ügyet.

A svéd hírszerzés 1999-ben informálta is a kormányt a Gotland szigeténél, svéd tengeri zónában elsüllyesztett hulladékról, Anna Lindh akkori külügyminiszter első haragjában át is vizsgáltatta volna a tengerfenéket, ám erről a védelmi minisztériumnak végül sikerült lebeszélnie, mondván, túl sokba kerülne a csak a homályban tapogatózó akció. Az ügyet később annyira eltussolták, hogy sem a külügyi, sem a védelmi tárca, de még a miniszterelnöki hivatal sem őriz dokumentumokat róla.

Anatolij Kargapolov, a stockholmi orosz nagykövetség szóvivője jelezte, Moszkva elzárkózik a kommentártól mindaddig, amíg amíg saját maga ki nem vizsgálja az ügyet.