galéria megtekintése

Moszkva máris megtorlással fenyeget

Az írás a Népszabadság
2014. 06. 28. számában
jelent meg.


Miklós Gábor
Népszabadság

„Fél tagságot” kapott tegnap az EU-tól három volt szovjet köztársaság (Ukrajna, Moldova, Grúzia). Sajátos elem, hogy mind a három állam valamilyen módon már fegyveres konfliktusba került Oroszországgal vagy annak segédcsapataival – Ukrajnában jelenleg is harcok dúlnak.

falsePhilippe Wojazer / Reuters

A legnagyobb figyelem a majdnem ötvenmilliós Ukrajna felé fordult, hiszen az EU-társulási szerződés aláírásának megtagadása robbantotta ki tavaly novemberben a tüntetéssorozatot, majd felkelést, amely elkergette Viktor Janukovics addigi elnököt, és Kijevet új pályára irányította. Petro Porosenko ukrán elnök (képünkön) Brüsszelben sietve kijelentette, hogy országa nem elégszik meg a most elért státusszal, hanem teljes jogú uniós státuszra törekszik.

Arra kérte a jelen lévő EU-vezetőket, hogy ígérjék meg: országa tag lehet, ha teljesíti az előírt feltételeket. Porosenko azt mondta, hogy Ukrajna életében a pénteki nagyszerű nap, talán a függetlenség elnyerése óta a legfontosabb. Az ukrán elnök hangoztatta, hogy az egész országra, így a Krímre is érvényes a társulási szerződés.

 

Porosenko gyorsan meg is kapta Moszkvától a magáét: Szergej Glazjev, Vlagyimir Putyin Ukrajna-ügyi tanácsadója az államfőt „náci Frankensteinnek” nevezte. A Kreml hivatalos szóvivője még aznap leszögezte, hogy az orosz hatalom „nem azonosul” ezzel a megfogalmazással. Ugyanakkor a csatlakozókat az oroszok gazdasági ellenintézkedésekkel fenyegették meg.

Moldovának és Grúziának hasonló aspirációi vannak, mint Ukrajnának, és mind a három állam arra számít, hogy a polgáraik már jövőre vízum nélkül utazhatnak az unió területére.

Nem csak Ukrajnában dúl orosz támogatással fegyveres belháború.

A megállapodás azonban ennél sokkal jelentősebb változásokra készteti majd a feleket. A tegnapi szerződéssel megállapodtak a Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Övezet (DCTFA) létrehozásáról. Ez nemcsak a vámok fokozatos lebontását jelenti, hanem az összes, a kölcsönös kereskedelmet és a szolgáltatásokat akadályozó előírás megszüntetését belátható időn belül.

Ezenkívül a társuló államok azt is vállalták, hogy törvényeiket, szabályaikat, szabványaikat az EU-ban érvényes joganyaghoz igazítják. A szerződés szerint az uniós normákat kell érvényesíteni a gazdasági törvénykezésben és a bankvilágban is.

Arról is megállapodtak, hogy lépéseket tesznek az energiaszektor hatékonyságának növelésére, a fogyasztóvédelemre. A szerződések ősszel léphetnek életbe, miután az Európai Parlament és a három társuló állam nemzetgyűlései is ratifikálják.

A formálisnak tűnő megállapodás gyökeres változásokat tesz szükségessé a három volt szovjet köztársaságban. Például ellenőrizhető és nyílt közbeszerzési eljárásokat kell alkalmazni, s átláthatóvá kell tenni az üzleti szféra és az állam kapcsolatát. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságban is érvényesíteni kellene a jogállamiságot, ami a mai értékelések szerint szinte lehetetlen egy olyan mélyen korrupt államapparátusban, mint az ukrán, ahol a gazdaság fő szereplői a maffiaszerű módszereket alkalmazó oligarchák.

Nem csak Ukrajnában dúl orosz támogatással fegyveres belháború. Moldovának egy sávja, a főleg orosz nyelvű Dnyeszter-mellék nemrég kérte Moszkvát, hogy fogadja be. A területsávon orosz csapatok állomásoznak, és nagy fegyverkészleteket halmoztak fel.

Egy másik lehetséges konfliktusos terület az autonóm Gagauz körzet. Ennek lakói attól tartanak, hogy a csatlakozás, esetleg a Romániába való beolvadás megfosztja őket belső és kulturális autonómiájuktól, úgy járnak – mondta elnökük –, akár a székelyek Ceausescu alatt.

Iurie Leanca moldáv miniszterelnök azt üzente honfitársainak, hogy a társulás után az európai alapértékek érvényesülhetnek Moldovában is. Gazdasági minisztere, Valery Lazar kijelentette: ezentúl árukat, és nem csak embereket exportálnak Európa legszegényebb országából az unióba. Irakli Garibasvili grúzminiszterelnök beszédében a 2008-as orosz–grúz háborúval elvesztett területek, Dél-Oszétia és Abházia helyzetét is érintette.

„Ti is részesei vagytok ennek a projektnek” – mondta az orosz csapatok által megszállt szakadár területek lakóihoz fordulva. Országa azonosul a szabadság és demokrácia európai értékeivel – állította. Garibasvili szerint a társulás 4,3 százalékos GDP-növekedést hozhat Grúziának.

Nyer vagy veszít Ukrajna gazdasága?

Orosz állami tisztviselők szerint a behozatal Ukrajnából akár a felére csökkenhet a megszorítások és a büntetőintézkedések következtében, és ez az ukrán GDP félszázalékos csökkenését okozhatja. Az orosz– belarusz–kazah vámunió állandó szerve már hétfőn engedélyezte Oroszországnak, hogy védővámokat vezessen be. Ukrajna elsősorban gépipari, kohászati termékeket, élelmiszereket exportál Oroszországba jelenleg 15,8 milliárd dollár értékben. Pavel Seremet ukrán gazdasági minisztert idézi a varsói Rzeczpospolita. A miniszter azt állítja, hogy a társulási szerződés 30 százalékkal növelheti az EU-ba való ukrán szállításokat, és ez egy százalékkal emelheti a GDP-t.

Kapcsolódó cikkek

EU–Cameron/Orbán 26:2

.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.