Yannis Behrakis / Reuters

A „Donyecki és a Luganszki Népköztársaság" összeolvadásának témája az után vált aktuálissá, hogy a regionális referendumok egyértelművé tették: el akarnak távolodni a jelenlegi kijevi hatalomtól ezek a területek – nyilatkozta a Rosszija 24 orosz állami tévécsatornának az egyik donyecki vezető. Egy közös állam, Új-Oroszország létrehozásának lehetőségéről már korábban is beszélt Oleg Carjov, a Régiók Pártjának parlamenti képviselője, aki hétfőn került fel az Európai Unió szankciós listájára.

Stringer / Reuters

Az orosz sajtóban idézett szakértők egy része is ésszerűnek, sőt törvényszerűnek tartja az elképzelést, mondván, az önkényesen kikiáltott köztársaságok így nem az Orosz Föderációhoz, hanem az Oroszország és Belarusz alkotta, papíron még létező szövetségi államhoz, illetve a Moszkva vezette vámunióhoz csatlakozhatnának. Más értékelések szerint viszont Új-Oroszországot a Moldovából kiszakadt Dnyeszter menti Köztársaság, vagyis a nemzetközileg el nem ismert államok sorsa várja.

Oroszország változatlanul visszafogottan reagál a függetlenségi referendumokra. Kedden a külügyminisztérium adott ki közleményt, de az is csak Moszkva elvárásait hangoztatta. A dokumentum szerint arra számítanak, hogy az április 17-én, Genfben kötött megállapodásnak és az EBESZ rendezési tervének megfelelően az EU és az Egyesült Államok – még a május 25-én esedékes ukrajnai elnökválasztás előtt – rábírja a kijevi kormányzatot az államszerkezet kérdéseinek és a régiók jogainak mielőbbi megvitatására.

Párbeszédet szorgalmaz a német külügyminiszter is. Frank-Walter Steinmeier Kijevben Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel tárgyalt, és kijelentette: reményei szerint az ukrán politikai erők és civil szervezetek képviselőinek részvételével ma induló kerekasztal-tárgyalások lehetővé teszik az oroszbarát fegyveresek leszerelését és javítják a politikai légkört az elnökválasztás előtt. A tárgyalásokat Jacenyuk és Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő kezdeményezte, azzal a céllal, hogy nemzeti konszenzust alakítsanak ki a társadalom kulcskérdéseiben. Turcsinov azonban az elmúlt napokban nemegyszer hangoztatta, hogy a Kijevben csak „terroristákként" emlegetett lázadók nem vehetnek részt az egyeztetésben.

Vagyis olyan erőket zárnak ki a párbeszédből, amelyeknek érdemi befolyásuk lehet a kelet-ukrajnai fejleményekre. Mihajlo Pogrebinszkij, a kijevi Politika- és Konfliktuskutató Központ igazgatója éppen ezért nem nagyon hisz a párbeszéd sikerében. – Nem világos, hogy ott lesznek-e azok, akik valóban a tiltakozókat képviselik – mondta a Népszabadságnak a politológus, aki úgy látja, hogy sem a kormány, sem a vele szembenállók nem mutatnak nagy hajlandóságot a tárgyalásra. Szerinte akkor lehetne esély a sikerre, ha a kerekasztalt megfelelő intézkedésekkel készítenék elő, és ez elsősorban Kijev dolga lenne. Szabadon engedhetnék az őrizetbe vett tiltakozókat, konkrét lépéseket tehetnének az alkotmánymódosítás felé, amelyről eddig csak beszéltek, és le kellene állítani a kelet-ukrajnai katonai akciókat – sorolta a példákat.

A kormányzat azonban ragaszkodik a „terroristaellenes művelethez", amely tegnap újabb halálos harcokat hozott. Kramatorszknál fegyveresek megtámadtak egy katonai menetoszlopot, és az összecsapásban a biztonsági erők hat tagja meghalt. A másik oldal veszteségeiről eddig nem érkezett hír.

Moszkva közben nemcsak a Nyugatot sürgeti a kijevi hatalom befolyásolására, hanem maga is határozott lépéseket tesz ezért. Az állami többségű gáztársaság, a Gazprom tegnap bejelentette, hogy júniustól csak előzetes fizetés nyomán szállít gázt Ukrajnának, amely már három és félmilliárd dolláros lejárt adósságot halmozott fel. Vagyis Kijev annyi ilyen energiahordozót fog kapni, amennyi árát előre átutalja. Így a mostani ütemben csak akkor folytatódnak a szállítások, ha június másodikáig 1,66 milliárd dollár befut a Gazprom számlájára.

Moszkva Viktor Janukovics ukrán államfő bukása és a Krím annektálása után csaknem a duplájára emelte az Ukrajnának szállított gáz árát, így ezer köbméterért most több mint 486 dollárt kér, amit Kijev nem fogad el. Jacenyuk már korábban jelezte, hogy a régi áron hajlandóak lennének fizetni, kedden pedig felszólította Moszkvát, hogy ne használja „fegyverként" a gázt.