Most Brüsszel üzen: újabb eljárás Orbánék ellen

Az Európai Bizottság 2015-ben kezdte vizsgálni, hogy a magyar oktatási törvény módosítása, amely bírálói szerint lehetővé teszi a roma származású tanulók szegregáció­ját, nem sérti-e a közösségi irányelvet. A testület azt is nyomon követte, hogy a hátrányos megkülönböztetés tilalmát tartalmazó nemzeti jogszabályokat a gyakorlatban betartják-e a magyar hatóságok.

Vera Jourová igazságügyi biztos egy EP-képviselő kérdésére adott válaszában tavaly azt írta, hogy tudomásuk van a nyíregyházi Huszár-telepen működő iskolában folyó szegregált oktatásról, és ismerik a Kúria erről szóló jóváhagyó ítéletét is, amellyel kapcsolatban kérdéseket tettek fel a magyar kormánynak.

Forrásaink szerint az Európai Bizottság a vizsgálatai során sok esetben azt tapasztalta, a magyar oktatási intézmények fenntartói mindent elkövetnek azért, hogy

a roma gyerekeket kiszorítsák a többségi iskolákból.

Értetlenséget kelt Brüsszelben az is, hogy a magyar állam miért nem szankcionálja a nyílt diszkrimináció eseteit. Múlt héten közzétett gazdaságpolitikai ajánlásaiban az uniós „kormány” külön szóvá tette a befogadó oktatás előmozdítására vonatkozó stratégia hiányát.

Magyarország a harmadik tagállam, amelyet a roma gyerekek oktatási diszkriminációja ­miatt állítanak pellengérre. Csehország ellen 2014 őszén, Szlovákia ellen tavaly májusban kezdett eljárást hasonló okokból. Az EU Alapjogi Ügynökségének 2014-ben készült felmérése szerint ebben a három országban, valamint Görögországban különösen elterjedt a romák iskolai szegregációja. A roma gyerekek 33-58 százaléka jár olyan osztályba, ahol a diá­kok többsége vagy mindegyike roma származású. Úgy tudjuk, hogy a brüsszeli testület hamarosan Olaszországot is felelősségre vonhatja a roma családok elkülönített táborokban történő elhelyezése miatt.