Sozához hasonlóan Laguna is azt mondta, hogy Álvaro García Linera alelnök, pontosabban annak testvére kezében futottak össze a terrorizmus–ügy szálai. Ami újdonság volt a nyilatkozatban, hogy Evo Morales kormánya ugyanakkor tudatosan kihagyta a per vádlottjai közül Ruben Costast, akinek így tovább erősödhetett a kormányzói pozíciója Santa Cruzban, hiszen az autonómia-népszavazást kezdeményező civil mozgalom népszerű vezetőjét, Branko Marinkovicsot megvádolták, aki aztán külföldre szökött. A terrorizmus-perben egyébként 37 Santa Cruz-i személyt vádolnak, hogy valamilyen módon közük volt a külföldi zsoldosok, tehát a Rózsa Flores-féle csoport behívásához, pénzeléséhez.
A Santa Cruz-i Las Américas szállodában bolíviai kommandósok 2009. április 16-án meggyilkolták a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Florest, az erdélyi magyar Magyarosi Árpádot és az ír Michael Dwyert. A rendőrségi akció két túlélőjét, Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát kettős állampolgár Mario Tadico azóta is vizsgálati fogságban tartják.
Sandra Gutiérrez bolíviai igazságügyi miniszter első reakciója a volt biztonsági őr Laguna Braziliából tett nyilatkozatára az volt, hogy annak nincs hitele, hiszen vád alatt szökött meg külföldre Marcelo Soza, a terrorizmus-per volt ügyészéhez hasonlóan. Ráadásul mindketten az esedékes választásokat megelőzően politikailag motivált állításokat tettek. Rubén Costas, Santa Cruz kormányzója egyelőre hallgat, nem reagált az őt illető vádra, miszerint megegyezett Moralesékkel, s ezért békén hagyták.
Vladimir Pena, Santa Cruz kormányzatának titkára viszont sajtókonferenciát tartott, amelyen levetítette főnöke, Costas 2009. április 16-én, tehát a kommandós akció napján videóra vett beszédét, amelyben a kormányzat embertelen manipulációjának, a tartomány ellenzéke lefejezését célzó manővernek nevezte a történteket. A kormányzati titkár szerint a kereszténydemokrata elnökjelölt, Jorge ‘Tuto' Quiroga érdeke elsődlegesen politikailag kihasználni Laguna és Soza megnyilatkozásait. Noha nem mondta ki Branko Marinkovic nevét, de félreérthetetlen módon őt is gyanúba keverte. Evo Morales pártja, a MAS (Mozgalom a Szocializmusért) választási gyűlésén egy szenátor-jelölt ugyanezt a két nevet, tehát Marinkovicot és Tuto Quirogát említette, akik a hazug nyilatkozatok hátterében állnak.
Tuto Quiroga elnökjelölt kampányfőnöke, Luis Vásquez Villamor azonnal felháborodottan visszautasította a főnökét ért vádakat, és Rubén Costas Santa Cruz-i kormányzót igyekezett befeketíteni, mondván „bizonyítékok százai szólnak Costas érintettségéről a Rózsa-ügyben".
A bevezetőben említett közvélemény-kutatások szerint Evo Morales és pártja, a MAS még Santa Cruzban is többséget, így legalább 50 százalékot kaphat, ami azt jelzi, hogy a több mint öt éve tartó terrorizmus-per, s annak hátterében Costas tarományi kormányzó és Marinkovic feltételezett rivalizálása meggyengítette az autonomista ellenzéket. Hiába a leleplezések, hogy a kormányzat, a belügy miként manipulálta a Rózsa-ügyet.
Az előrejelzések szerint mintegy 20 százalékra számíthat csak Samuel Doria Medina, az erősebb ellenzéki erő, a Demokratikus Egység (UD) elnökjelöltje. A párt jelenlegi szenátora, Carmen Eva Gonzales volt az, aki még az év elején feljelentést tett a Rózsa-ügyben megvádoltak családtagjai nevében, hogy Marcelo Soza megzsarolt többeket. A vizsgálat elrendelésekor márciusban szökött Brazíliába a terrorizmus-per ügyésze. Most Eva Gonzales – mint az El Dia napilap jelentette – az újabb nyilatkozatok fényében megismételte, hogy kimerült az összes jogi lehetőség Bolíviában az igazság kiderítésére, ezért nemzetközi fórumhoz, így a Hágai Bírósághoz kell fordulni.
