Elsősorban a Keleti Partnerség eddigi eredményeit elemezték csütörtökön Pozsonyban a visegrádi négyek külügyminiszterei azerbajdzsán, grúz, moldáviai, örmény és ukrán kollégáikkal, valamint a fehérorosz államtitkárral. A tanácskozáson részt vett Catherine Ashton, az Európai Unió külpolitikai főképviselője, Guido Westerwelle német külügyminiszter, valamint Stefan Füle bővítési EU-biztos is.

A visegrádiak soros elnökségét betöltő Szlovákia képviseletében Mikulás Dzurinda a nemzetközi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Keleti Partnerek képviselőinek hangsúlyozták: integrációs felkészültségüket egyedileg ítélik meg, és amelyik ország gyorsabban felel meg a feltételeknek, az nagyobb mértékben részesül az együttműködés előnyeiből. Szerinte a legjelentősebb haladást az utóbbi időben Moldávia érte el. – A fehéroroszországi helyzetet és Lukasenko diktatúráját határozottan elítéltük. Egyértelművé tettük a jelen lévő Valerij Voroneckij külügyi államtitkárnak, hogy addig kizárt bármilyen párbeszéd Minszkkel, ameddig egyetlen politikai fogoly is börtönben van – hangsúlyozta a szlovák diplomácia vezetője.

Ashton kiemelte a Keleti Partnerség  politikai és gazdasági eredményeit, s további lépésként a posztszovjet államokban a civil szféra és a polgári társadalom megerősítését határozta meg. Úgy vélte, hogy a pozsonyi tanácskozás jelentős mértékben járul hozzá  a magyar és a lengyel kormány közös rendezésében sorra kerülő csúcstalálkozó sikeréhez. Westerwelle szerint a visegrádi országok együttműködésének két évtizede példaképül szolgálhat más régiók kormányai számára is.

Martonyi János magyar külügyminiszter szerint az EU további bővítése két pilléren nyugszik. Ezért a Keleti Partnerséghez hasonlóan a déli szomszédok integrációs törekvéseit is ugyanígy támogatni kell – hangsúlyozta.