Noha a dokumentum értelmében az illegális fegyveres egységeket fel kell oszlatni, az elfoglalt kormányzati épületeket és köztereket pedig fel kell szabadítani, a kelet-ukrajnai oroszpárti tiltakozók már jelezték, nem tartják magukra nézve kötelezőnek az egyezményt.

Egyebek között ragaszkodnak ahhoz, hogy a kijevi főtéren, a Majdanon is szüntessék be a jelenlegi kormányt hatalomra juttató megmozdulásokat, az ottani tüntetők azonban a május 25-re kitűzött elnökválasztásig nem hajlandók távozni. Ráadásul a kormányzat szerint erre semmi sem kötelezi őket.

Andrij Descsicja ukrán külügyminiszter azt mondta: a genfi alku az illegálisan elfoglalt létesítményekre vonatkozik, a Majdan „megszállása" viszont törvényes, az orosz EU-nagykövet, Vlagyimir Csizsov ezt az okmány félremagyarázásának nevezte. Descsicja azt is közölte, hogy nem vonják vissza a Kelet-Ukrajnába vezényelt katonai egységeket, igaz, ez nem feltétlenül jelenti a bevetésüket is.

Kijev gesztust is tett az általa szeparatistáknak és terroristáknak tartott lázadóknak. Mint Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök bejelentette: a kormány amnesztiatörvény-javaslatot fogadott el, és fél évet adott arra, hogy a különböző szintű önkormányzatok megvitassák a hatalom decentralizálására, a helyi közösségek és hatóságok jogainak bővítésére irányuló alkotmánymódosítás tervét.

Különleges státuszt ígért az orosznak és egy-egy régióban más kisebbségi nyelveknek is. Ez utóbbi törekvéseket a miniszterelnökkel közös, a nemzeti egység megteremtését sürgető húsvéti üzenetben Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő is megerősítette. A régió státusáról határozó népszavazást, az ország föderatív berendezkedésének kialakítását sürgető és nyelvhasználati jogukat féltő lázadók számára ez különösen fontos, a kölcsönös és rendkívül mély bizalmatlanság miatt azonban aligha hoz jelentős enyhülést a konfliktusba.

A genfi megállapodások teljesítése mind Kijev, mind a nyugati államok szerint elsősorban Oroszországtól függ. Jacenyuk például sürgette, hogy Moszkva rendelje vissza Ukrajnából „diverzáns-felderítő csoportjait", és fejezze be a „terroristák" támogatását. Julija Timosenko volt miniszterelnök, a Batykivscsina (Haza) párt elnökjelöltje pedig fegyverszállítmányokat, főleg légvédelmi és páncéloselhárító eszközöket kért az amerikai kongresszustól. Washington azonban csak nem harci jellegű felszerelést hajlandó Kijev rendelkezésére bocsátani.

Barack Obama amerikai elnök, aki pénteken Angela Merkel német kancellárral és David Cameron brit miniszterelnökkel is tárgyalt az ukrajnai helyzetről, kijelentette: a genfi tárgyalások azt mutatják, hogy van esély a diplomáciai rendezésre. Egyszersmind figyelmeztetett: ha Moszkva nem javít a helyzeten, az USA és szövetségesei készek újabb szankciókat életbe léptetni ellene, amit az orosz külügyminisztérium „teljességgel elfogadhatatlannak" nevezett.