Spanyol nátha
Csak a középkori pestisjárványokhoz mérhető katasztrófát okozott az 1918-ban kitört, és két éven át áldozatait szedő influenzajárvány. Míg a pestis Európa lakosságának harmadával végzett, a spanyol nátha volt az első globális fertőzés, amely minden kontinenst egyaránt érintett. Hogyan történhetett ez jóval a rendszeres légi utasforgalom megjelenése előtt?

Az első világháború utolsó hónapjai nagy szerepet játszottak abban, hogy az eredetileg madárinfluenzából kialakult vírus globális méretű járvánnyá fejlődhetett. Kutatások szerint az Egyesült Államok beli Kansasből hozták be a vírust amerikai katonák Európába. Itt a fronton harcoló több tucat náció fiataljai megfertőződtek. Az akkori "nátha" egyik szokatlan tulajdonsága volt, hogy első sorban az erejük teljében lévő embereket, a 20-40 év közötti korosztályt veszélyeztette leginkább.

A háború miatt sokáig titkolták a hadseregek a járvány létét, de a harcok lezárása még rosszabb helyzetet teremtett. Hirtelen hazaindultak a túlélők millió a csatamezőkről, és nem csak németek vagy franciák, de a gyarmatbirodalmak öt kontinensről verbuvált katonái is. Az akkori nehézkes közlekedés ellenére, így vált globálissá a járvány. Ha ez nem lenne elég, a legtöbb helyen nagy ünnepségeken köszöntötték a hazatérő férfiakat, megteremtve a vírus igazi születésnapját, a százezres ölelkezős, csókolózós partikat.

A járványnak több hulláma volt. A második kitörésekor, 1918 őszén vette a világ végleg tudomásul, mivel néz szembe. A német jelenkor-történeti honlap, az einestages egy amerikai táviratot idéz, amelyben a keleti part hatóságai figyelmeztetik kollégáikat a Csendes-óceán partján: "Találják meg az összes munkaképes ácsot és asztalost, és gyártassanak koporsókat. Majd vegyék elő a közterület-fenntartókat, és ásattassanak sírokat. Csak így van rá esélyük, hogy a holttestek száma ne nőjön gyorsabban, mint amit a temetkezési vállalkozók bírnának".

Az Egyesült Államokban 675 ezer ember halt meg, tízszer annyian mint az első világháború csatáiban. A két év alatt az USA-ban tíz évvel csökkent a várható átlagéletkor. Az európai pusztítás mellett jelentettek tömeges fertőzést Szibéria eldugott részeiből. Indiában 17 millióra becsülik a halálos áldozatok számát, de Nyugat-Afrikában, a Fülöp-szigeteken és Szamoán is borzalmas emberveszteséget hozott a vírus. Számos híresség lelte halálát a járvány következtében. A költő Guillaume Apollinaire, a festő Egon Schiele és a szociológus Max Weber mellett Siegmund Freund lánya is a vírus áldozatává vált.

De mitől spanyol a nátha? Hívták akkoriban (az influenza felfedezése előtt) „flandriai", „leüt-engem" és „homoklégy" láznak. Egyszerűen nem tudták mivel állnak szemben.

A kór Haskell járásból indult, Kansasból. Loring Miner háziorvos 1918 első heteiben ugyan figyelmeztette a hatóságokat a körzetében felbukkant agresszív vírusra, de nem vették komolyan. Mikor a körzetből három újoncot besoroztak, a járvány azonnal globálissá vált. A közeli kiképzőtáborban három hét múlva 39 közkatona holtan feküdt, a betegek száma elérte az ezret. Több fertőzött azonban már úton volt Európába...

A háborús hírzárlat miatt végül Madridban jelentették be először a betegség terjedését. A világháborúban semleges Spanyolország királyi családja és kormánya már megbetegedett, amikor a következő hírt kiadták: "Egy furcsa betegség jelent meg Madridban egy járvány karaktereit horodozva. A járvány enyhe lefolyású, halálesetet eddig nem jelentettek" - írta a Fabra hírügynökség 1918 májusában. A kétsoros hír a 20. század egyik legnagyobb sajtós tévedésének bizonyult - írja történeti áttekintésében a Spiegel visszatekintő blogja.

A madridi bejelentés azonban az egész világon érvényes nevet adott a járványnak.