„Mit szólna az Egyesült Államok, ha hadihajót vezényelnénk New York közelébe?”
Egyetértettek abban, hogy gyakorlatilag semmiben nem értenek egyet – röviden így lehet összefoglalni a NATO-Oroszország Tanács ülését, amely két évi szünet után szerdán ült össze Brüsszelben. Júliusig újabb megbeszélést tarthat a testület, bár erről még nem született döntés.
Civilizáltnak nevezte a 28 tagállam és Oroszország NATO-nagyköveteinek a tervezettnél másfél órával hosszabbra nyúlt, szerdai tanácskozását az észak-atlanti szövetség egyik tisztségviselője. Az ülésen élénk vita alakult ki Alekszandr Grusko orosz nagykövet és a NATO-szövetségesek között, de a felek nem tudták meggyőzni egymást. „Elbeszéltek egymás mellett" – fogalmazott lapunknak egy NATO-forrás, rámutatva, hogy az asztal körül ülők gyakorlatilag megismételték álláspontjukat a három napirendre tűzött témáról: az ukrajnai helyzetről, a katonai műveletek biztonságáról és átláthatóságáról, valamint az afganisztáni rendezésről.
|
Stoltenberg szerint azért a párbeszéd szükséges és hasznos
Francois Lenoir / Reuters |
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a tanácskozás után közölte: a NATO nem kívánja feléleszteni a Krím orosz elfoglalása óta befagyasztott intézményes kapcsolatokat Moszkvával, de a párbeszédet „szükségesnek és hasznosnak" nevezte. Hírek szerint az észak-atlanti szövetség júliusi varsói csúcstalálkozója előtt sor kerülhet egy újabb tanácsülésre, de erről még nem született döntés.
A tanácskozáson heves szópárbaj alakult ki azokról az amerikai külügyminiszter által Moszkva veszélyes és provokatív manővereinek nevezett, balti-tengeri incidensekről, amelyek során orosz repülőgépek egy amerikai hadihajót és egy felderítőgépet közelítettek meg. Stoltenberg hangsúlyozta: nyitva kell tartani és használni kell az érintkezés csatornáit, ami egy brüsszeli forrás szerint azt jelenti, hogy „az oroszok vegyék fel a telefont". Emellett az észak-atlanti szervezet azt javasolja, hogy vizsgálják felül az EBESZ keretében jóváhagyott bizalomerősítő intézkedéseket, csökkentve egy esetleges konfliktus kockázatát.
Grusko ugyanakkor védelmébe vette az orosz légierőt, amely szerinte jogos választ adott a Kalinyingrádhoz túlságosan közel merészkedő amerikai romboló, a Donald Cook hadmozdulataira. „Mit szólna az Egyesült Államok, ha cirkáló rakétákkal fölszerelt hadihajót vezényelnénk New York közelébe vagy a Mexikói-öbölbe?" – tette fel a kérdést a nagykövet. Moszkva érvelése szerint az észak-atlanti szövetség aránytalanul nagy haderőt készül felvonultatni Oroszország tőszomszédságában, NATO-források viszont ezt elenyészőnek nevezik a Kalinyingrádba telepített orosz katonai arzenálhoz képest.
|
Grusko védelmébe vette a légierőt
Francois Lenoir / Reuters |
Ukrajnával kapcsolatban a felek a minszki egyezmények maradéktalan végrehajtásának a szükségességét hangoztatták, nem hagyva kétséget afelől, hogy mindketten mást-mást értenek ez alatt. A huszonnyolcak elsősorban Oroszországot okolták a kelet-ukrajnai tűzszünet sorozatos megsértéséért, az orosz nagykövet szerint azonban Kijevet terheli a felelősség minden rosszért, ami a régióban történik.
Moszkva sötéten, Brüsszel kissé derűlátóbban ítélte meg az afganisztáni helyzetet, amelyet az oroszok kérésére tűztek napirendre. Ez ismét lehetőséget adott Grusko nagykövetnek arra, hogy az észak-atlanti szervezetet és az Egyesült Államokat vádolja az ázsiai országban uralkodó káoszért.
Közel az ukrán vízummentesség
Az Európai Bizottság kezdeményezte, hogy az Európai Unión belül töröljék el a vízumkötelezettséget az ukrán állampolgárok számára. A javaslatot az EU Tanácsához és az Európai Parlamenthez továbbították. Ha ez a két testület is rábólint az indítványra, akkor a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok bármely 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napra szabadon utazhatnak be a schengeni övezet államaiba és – Nagy-Britannia, valamint Írország kivételével – más uniós országokba.
