A szövetség ténylegesen hozzá akar járulni a menekült- és migránsválság kezeléséhez az Égei-tengeren – áll a zárónyilatkozatban, és – miként Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette – arról is határoztak, hogy fenntartják a katonai jelenlétet Afganisztánban, a következő három esztendőben évi egymilliárd dollárral járulnak hozzá az ázsiai ország biztonsági erőinek kiképzéséhez, fenntartásához.
Támogatást ígértek Kijevnek is, igaz, Petro Porosenko ukrán elnök, aki szombaton vendégként maga is ott volt a varsói csúcson, alighanem csalódottan tért haza. Stoltenberg a kelet-ukrajnai szeparatisták „politikai, katonai és pénzügyi támogatásának" leállítására szólította fel ugyan Oroszországot, és kijelentette, hogy a szövetség nem fogja elismerni a Krím félsziget orosz bekebelezését, ám kiderült, Uktajna NATO-csatlakozása nincs napirenden. Mint ahogyan – a tbiliszi kormányzat reményei ellenére – arról sem érkeztek hírek, hogy Grúzia meghívást kapna a szövetségbe.
A két szovjet utódállam NATO-tagsága ugyanis súlyos reakciókat váltana ki Oroszországból, amelynek haderőmozgását amúgy is agresszívnak értékeli a nyugati katonai tömb, és ezzel indokolja a balti államok, valamint Lengyelország védelmének megerősítését. Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök viszont éppen a varsói döntésekben lát támadó szándékot. „A NATO megkezdte az előkészületeket, hogy a hidegháborút forró háborúvá alakítsa át" – mondta az Interfax hírügynökségnek, az orosz külügyminisztérium közleménye pedig azt hangoztatja, hogy a nyugati katonai tömb nem létező keleti fenyegetést akar elhárítani, és a NATO-Oroszország Tanács szerdán esedékes újabb ülésén magyarázatot várnak e tervekre.
A legfontosabb döntések
► 2017 januárjától rotációs alapon négy zászlóaljat (3000-4000 katonát) telepítenek a balti államokba és Lengyelországba
► az amerikaiak által létrehozott európai rakétavédelmi rendszer NATO-parancsnokság alá kerül
► 2018-2020 között évi mintegy egymilliárd dollárral támogatják az afganisztáni biztonsági erőket
► a NATO hajókkal, felderítő repülőgépekkel és radarokkal segíti a líbiai partoknál az EU katonai misszióját, amelynek célja a csempészet elleni harc
► a szövetség ténylegesen hozzá akar járulni a menekült- és migránsválság kezeléséhez az Égei-tengeren
► együttműködési megállapodást írt alá a NATO és az EU
► a szövetség segít Ukrajnának a fegyveres erők korszerűsítésében
► Nagy-Britanniában parlamenti szavazás lesz a nukleáris elrettentő erő felújításáról
► a NATO megerősítette, hogy hagyományos és atomfegyverekre egyaránt támaszkodik, és ezzel közvetve figyelmeztette Oroszországot: a szövetség erősebb, mint bármely lehetséges ellenfele
Magyarországon is lesz katonai vezetési pont
A NATO-Oroszország megállapodás megsértése nélkül erősítik meg „a keleti szárny" védelmét – jelentette ki a NATO-csúcs után Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök szavai szerint „senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot", és a megoldást végül az jelentette, hogy „néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el". A kormányfő közölte: már kijelölték a magyarországi vezetési pont helyét, hogy „szükség esetén, ha katonai erőket kell a védelmünk érdekében Magyarországra hozni, akkor a vezetési struktúra már kiépült legyen". Arról is szólt, hogy magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. Mint kijelentette, Magyarország azt akarta elérni, hogy a szövetség „vonódjék be az illegális migráció megállítását célzó európai erőfeszítésekbe". (MTI)
