Ennek megvalósítására pedig világos felhatalmazást kapott: a törvényhozásban pártja, a Bháratíja Dzsanatá Párt (BJP) az 543 mandátumból az előzetes eredmények szerint 283-at szerzett meg. Ez azt jelenti, hogy még koalíciós partnert sem kell keresnie, akár egyedül kormányt alakíthat. Erre 1984 óta nem volt példa: akkor Radzsiv Gandhi ért el ehhez hasonlítható eredményt, mivel tömegek szavaztak rá édesanyja, Indira Gandhi miniszterelnök meggyilkolása után.
A Kongresszus korrupt volt és inkompetens
Az elsöprő győzelem egyik oka az egykor India függetlenségét kivívó Kongresszus párt és az azt vezető Nehru-Gandhi dinasztia teljes összeomlása volt a lapunk által megkérdezett szakértő, Dr. Tadzs Pratap Szing szerint. A Benáreszi Hindu Egyetem politológiaprofesszora lapunknak elmondta: tíz éve kormányzott már a Kongresszus vezette koalíció, és a második ciklusban minden elromlott, ami elromolhatott. Korrupciós ügyek sora derült ki, a gazdasági növekedés lelassult öt százalék köré, az infláció elszabadult és még a szegényeket segítő szociális programok is félresiklottak.
Hiányzott egy karizmatikus vezető is. A kampányt a 43 éves Rahul Gandhi (Indira Gandhi unokája, a jelenlegi pártelnök, Sonia Gandhi fia) vezette, „de ő egyszerűen reménytelen volt" mondta kérdésünkre Budapesten a jelenleg a Közép-Európai Egyetem Közpolitikai Iskolájában kutató tudós.
„Indiában a választások mindig a vezető személyiségekről szólnak. De nem is volt igazi verseny. A karizmatikus, felkészült, jó szónoki képességekkel rendelkező Módí állt szemben egy passzív, letargikus, az embereket lelkesíteni képtelen Rahul Gandhival" magyarázta.
„Módí tehetséges politikus, van világos elképzelése a jövőről és ezt világosan el is tudja mondani. A baj az lehet vele, hogy erős kezű, autokratikus vezető. Vannak antidemokratikus vonásai, nem tűri az ellentmondást, a kibeszélést" mondta Szing. Szerint Módi továbbra is megosztó személyiség lesz, politikai és vezetési stílusa pedig leginkább Indira Gandhiéra hasonlít. „Megválasztása után első dolga volt, hogy pártjából mindenkit kiszorítson, aki veszélyeztethette hatalmát. Hasonló folyamat zajlik jelenleg a BJP-n belül is" mondta.
A korábban hindu nacionalizmusáról és muzulmánellenességéről ismert Módí a professzor szerint nem fogja élezni a viszonyt a régi ellenséggel, Pakisztánnal. A gazdasági fejlődés lesz a legfontosabb, így még akár javíthat is a viszonyon. Kínához is közeledni akar. Ezt azt is mutatja, hogy a közelmúltban járt az országban, ahol már leendő miniszterelnökként fogadták. Ő pedig ezt azzal viszonozta, hogy beszédét megtanulta mandarin nyelven – erre korábban nem volt példa.
180 fokos gazdasági fordulat
A külpolitikában tehát nem lesz változás, a gazdasági életben annál inkább. „Olyan ez, mintha nem is két politikai párt váltaná egymást, hanem két, élesen eltérő elveket valló közgazdász-csoport" magyarázta Szing. A Kongresszus mögött a Nobel-díjas Amartya Sen és követői állnak, akik szerint a gazdasági fejlődésnek minden társadalmi csoportot szolgálnia kell, így a legalsóbb rétegeket is.
Módí mögött viszont a Columbia egyetem professzora, Jagdish Bhagwati és köre áll, akik a szabadpiaci kapitalizmus, a minél kisebb állami beavatkozás (alacsony adók, kis mértékű újraelosztás) mellett állank. Szerintük ha a nagyvállalatoknak, a vezető rétegeknek jól megy a sora, az majd mindenkit felfelé húz. „Amartya Sen és a Kongresszus szerint ekkor azonban csak a legfelső rétegek részesülnek a fejlődésből, a többiek leszakadnak. Most azonban India úgy döntött, a másik módszerrel próbálkozik. A piacok máris szárnyalnak" mondta Dr. Tadzs Pratap Szing.
A BJP hatalomra kerülése azonban több kérdés is felvet. A professzor szerint a pártban hatalmi harcok dúlnak és sok az „erős ember." Nagy kérdés az is, Módí hogyan lesz képes kordában tartani az épp általa kiszorított, ám továbbra is aktív „nagy öregeket." Politikai céljait sem veszíti szem elől az új miniszterelnök: a professzor szerint tárt karokkal fogja várni a külföldi befektetőket, de a kiskereskedelmi láncok előtt továbbra is zárva marad az ajtó. Szavazóbázisának jelentős részét adják ugyanis az indiai boltosok, árusok.
Problémát jelenthet az is, hogy Gudzsarátban Módí vezetésével felvirágzott a gazdaság, de mindeközben a politikai és üzleti élet szorosan összefonódott. Különösen kirívó egy nagyvállalkozó, Gótam Adani felemelkedése, aki a sajtó szerint üzleti sikereit a nyomott áron bérbe vett állami földeknek köszönheti.
"India tragédiája, hogy eddig minden választás személyekről, személyiségekről szólt. Az első szabad választások alatt, 1947-ben mondták: egy-egy körzetben Dzavárharlál Nehru támogatásával az emberek akár egy lámpaoszlopra is hajlandóak szavazni. Most is pont ez történt" mondta lapunknak a professzor.
Erre ő maga is rájátszott, egyszemélyes kampányt folytatott. „Ne a képviselőjelöltet nézzétek, hanem engem" hangoztatta. Egy BJP-párttag a Twitteren azt írta: „Szavazzatok, és csak a BJP-re" de felsőbb utasításra fél órán belül átírta, „Szavazzatok, de csak Módíra."
Mi lesz a Kongresszussal?
Szing szerint a hatalmas vereség nem jelenti azt, hogy a Kongresszusnak és a Nehru-Gandhi dinasztiának befellegzett az indiai politikában. "Látni kell, hogy egész Dél-Ázsiában szeretnek a választók dinasztiákra szavazni. Pakisztánban ott a Bhutto család, de említhetjük Bangladest vagy Sri Lankát is. Mások erre a társadalmi értékek, más határozza meg a szavazási hajlandóságot" mondta.
"A dinasztikus politika nem halott, de még nem látni, hogy a Kongresszusban ki léphetne a nagy elődök nyomába, ki olyan tehetséges és karizmatikus mint például Indira Gandhi volt."
