Miközben az Európai Unió politikusai és tisztviselői a menekültválság megoldásán dolgoznak, a helyzet Törökországban a július 15-i sikertelen puccskísérlet óta jelentősen megváltozott. A budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) konferenciáján török és európai kutatók keresték a választ a kérdésre: változnak-e a menekültek „röppályái" a törökországi drámai társadalmi-politikai változások következtében.

A stratégiai fontosságú NATO-tagországban az elvetélt puccskísérlet alaposan megváltoztatta a társadalmi közeget és az állami politika viszonyát a menekültekhez, valamint az Európai Unióhoz is.

Deniz Senol Sert migrációkutató, az isztambuli Özyegin Egyetem oktatója szerint amióta Recep Tayyip Erdogan államfő a puccskísérlet leverése után rendkívüli politikai intézkedéseket hozott, megszűnt a közéleti vita arról, mi legyen a több éve török földön tengődő menekültekkel. Korábban felvetődött, hogy esetleg befogadnák őket, de a társadalom erre elutasítóan reagált.

Basak Yavcan, az ankarai TOBB Műegyetem oktatója szerint a török közvélemény a menekülteket távolságtartóan kezeli, elsősorban szegényeknek, kiszolgáltatottnak látja őket, pedig sok a sikeres szír menekült üzletember is Törökországban. A közel hárommillió szíriai menekült alig tíz százaléka él a török hatóságok által fenntartott táborokban. Égető probléma a gyermekmunka, az emberkereskedelem, a menekültek kiszolgáltatottsága. Yavcan utalt rá, hogy a menekült gyermekek iskolázásának megoldatlansága aláássa jövőjüket és ok arra, hogy másutt keressenek boldogulást.

Emre Hatipoglu, a Sabanci Egyetem docense a török Twittert elemezve megállapította: a közösségi média használói politikailag megosztottak a menekültek törökországi megítélésében. A jobbközép iszlámista kormánypárt (AKP) hívei szívesen látnak bennük terroristákat. – Minden szíriai egy bomba – ez a tweet járta be villámgyorsan az internetet. A menekülteket hibáztatják a túlzsúfolt kórházak, iskolák miatt is. A liberálisabb, környezetvédő Twitter-használók megengedőbbek a menekültek irányában, s nem keresik jelenlétük mögött a Nyugat összeesküvését.

Parászka Boróka romániai magyar újságíró rendszeresen utazik a törökországi válságterületre, a szíriaia határ közelébe. Tapasztalatairól beszámolva elsősorban arra figyelmeztetett, micsoda szociális bomba robbanása fenyeget a hatalmas menekülttömeg miatt. Úgy látja, hogy sem az EU hatóságai, sem a török hivatalok nincsenek felkészülve az együttműködésre menekültügyben. Most ugyan jóval kevesebb migráns jut át a török partokról az Égei-tenger görög szigeteire, ám az embercsempész hálózatok érintetlenek. Fájdalommal szólt arról, hogy szíriai menekültek gyerekei családfenntartók lettek, mert a szüleik nem jutnak munkához.

A júliusi puccskísérlet utáni Törökországban is járt Parászka Boróka. Azt tapasztalta, hogy a korábban sem egyértelműen befogadó közhangulat kifejezetten elutasítóvá lett a menekültek irányába. A nacionalista szólamok mellett a kormánypárt felerősítette az értelmiségellenességet is. Korábban elsősorban értelmiségiek léptek fel a menekültekkel való emberséges bánásmódért.