Az alkotmánybíróság mai döntése szerint azonban a decemberi törvény megszavazása idején a parlament nem volt határozatképes, ugyanis a szükségesnél kevesebb képviselő vett rajta részt, így az nem is tekinthető érvényesnek.
Ezzel azonban vélhetően maguk a képviselők is tisztában voltak, amikor elfogadták a törvényt, ám egészen addig nem foglalkoztak vele, amíg a nagy nemzetközi felhördülést követően el nem zárták a nemzetközi pénzcsapot. A törvény beiktatása után megkezdődtek a szóbeli elmarasztalások: Barack Obama amerikai elnök mélyen elítélte, John Kerry amerikai külügyminiszter pedig egyenesen a náci Németországban hozott zsidótörvényekhez hasonlította a törvényt. A szóbeli intést követően pedig az ugandai vezetés által talán nem is várt szankciókat is bevezették.
Az Egyesült Államok nemcsak vízumkorlátozást vezetett be több magas rangú ugandai kormánytaggal szemben, hanem számos fejlesztési program támogatását is megvonta az országban. Az USA példáját később több európai ország, többek között Dánia, Svédország és Hollandia is követte. Márpedig a külföldi támogatásra nagy szükség van a kelet-afrikai országban.
Ennek fényében nem is annyira meglepő, hogy az öt bíró pénteken úgy döntött, ideje lazítani a szigorú törvényen. A the Guardian brit napilap szerint ezentúl az is jótékonyan hathatott az ügyre, hogy Yoweri Museveni ugandai elnök „tiszta lappal" akart indulni a jövő héten kezdődő USA-Afrika csúcsra, amely során Barack Obama elnökkel is találkozik.
Museveni most már talán azt a nyilatkozatát is visszaszívná, amelyben nem is olyan rég még undorítónak nevezte a melegeket.
|
Uganda elnöke, Yoweri Museveni vallási vezetőkkel találkozik, akik arra kérik, hogy aláírásával támaogassa a melegellenes törvényt
Reuters |
„Undorítóak. Miféle emberek ezek? Sosem tudtam igazán, hogy mi mindent csinálnak, nemrég mesélték csak el, és mit is mondhatnék, szörnyű! Undorító" – nyilatkozta a közelmúltban Museveni a CNN-nek,
Míg a törvény támogatói nagy kudarcként, és a kormány „megalkuvásaként" értékelik a fejleményt, a petíciót benyújtó tíz aktivista – többek között tanárok, újságírók és parlamenti képviselők – diadalként élte meg a pénteki döntést. Ám figyelmeztettek, hogy ugyan „győzelmet arattak" még nagy utat kell bejárniuk addig, míg a melegek is a társadalom egyenlő tagjai lesznek, hiszen a pénteki döntés ellenére továbbra is bűncselekmény a homoszexualitás – sőt, már a gyarmatosítás óta illegálisnak minősül az országban, csak a decemberi törvényig meghozásáig nem büntették olyan szigorúan a melegeket, mint az elmúlt hónapokban –, és a társadalmi megítélés sem változik egyik pillanatról a másikra.
„Ez csak átmeneti megoldás... mindent meg kell tennünk azért, hogy ez ne történhessen meg újra" – nyilatkozta a the Guardiannek Jonathan Cooper, a Human Rights Trust, egy ügyvédekből álló emberi jogi szervezet vezetője, amely globális harcot folytat a melegellenes törvények ellen.
Az aktivisták és érintettek azonban nemcsak a drákói törvényre panaszkodtak a közelmúltban, hanem a társadalmi megbélyegzésre és erőszakra is: sokan jelezték, hogy a melegellenes törvény életbe lépése óta ugrásszerűen megnövekedett a homoszexuálisok elleni támadások száma. Mint mondták, az egyébként is erősen homofób társadalomban a törvény hatására sokan felhatalmazva érezték magukat, hogy erőszakkal fejezzék ki véleményüket.
Ám ahogy a Last Week Tonight című tv-műsorban nyilatkozó Pepe Julian Onziema elmondta, már korábban is gyakoriak voltak a verések, kilakoltatások és letartóztatások. Sőt, tragikus halálesetekből is kijutott az országnak. Az egyik ilyen David Kato, egy prominens melegjogi aktivista halálesete volt, akit 2011-ben halálra vertek a lakásán, néhány héttel azt követően, hogy pert nyert egy bulvárlappal szemben, amely a melegek megölésére uszította olvasóit.
A homofóbia, és a melegek elleni szigorú törvények nem ugandai sajátosságok. A brit gyarmatosítás óta számos afrikai országban üldözik a melegeket – Nigériában hasonlóan szigorú törvényeket hoztak idén januárban, Etiópia és a Kongói Demokratikus Köztársaság pedig fontolgatja ezek bevezetését –, ám Ugandában a helyi közösségek szerint sokat rontott a helyzeten az olyan amerikai prédikátorok munkássága, mint amilyen a homofób nézeteiről ismert Scott Lively is.
A törvény első, 2009-es tervezete óta többször is járt Ugandában, ahol számos előadást tartott, nemcsak civileknek, hanem politikusoknak is – egy alkalommal öt órán át beszélt a melegek jelentette veszélyről a helyi parlamentben –, amelyben többek között egyenlőségjelet tett a melegek és pedofilok közé, és veszélyes szexuális viselkedésnek nevezte a homoszexualitást, hogy csak a legfinomabbakat idézzük. Egyesek szerint Lively nemcsak a tv-ben és a parlamentben szította a gyűlöletet, de aktívan részt vett a decemberi törvény kidolgozásában. Ő és társai most ugyan kaptak egy pofont, de nem kizárt, hogy ez még elszántabbá teszi őket.
