Miért pont a mérnökök?
„A 2001. szeptember 11-i terrortámadások végrehajtói közül nyolc mérnök volt. Az iszlám terroristák között általában aránytalanul sok a mérnök. Miért?” – teszi fel a kérdést két társadalomtudós, Diego Gambetta és Steffen Hertog a European Journal of Sociology hasábjain.
Az elmúlt harminc évben sokaknak szemet szúrt, hogy a terroristák között nagyon sok a mérnök. Eddig azonban még senki sem próbált tudományos magyarázatot adni a jelenségre.
A két társadalomtudós 284 terrorista önéletrajzát dolgozta fel. Bár az arab világban csak 12 százalékos a felsőfokú végzettségűek aránya, a vizsgált szélsőségesek közel 70 százaléka folytatott egyetemi tanulmányokat. Kiderült, hogy az arab országokból származó terroristák 44 százaléka mérnöknek tanult – többen, mint ahányan iszlám tanulmányokra iratkoztak be –, pedig a szerzők becslései szerint az érintett országokban 3 és fél százalékra tehető a mérnökök aránya a dolgozó férfi lakosság körében. A nyugati országokban élő, ismertté vált iszlám szélsőségesek között közel 60 százalékra rúgott a mérnökök aránya. A nem erőszakos iszlám szervezetekben viszont alig 10 százalék a mérnök. Az egyéb – anarchista, szélsőbaloldali és szélsőjobboldali – terrorista szervezetekben szintén kevés a mérnök.
Kézenfekvő feltételezés lenne a technikai ismeretek szükségességében keresni a magyarázatot. Csakhogy a merényleteket általában nem a bombák készítői hajtják végre, vagyis a robbantáshoz nem kell különösebb szakértelem.
Gambetta és Hertog szerint a műszaki képzésre jellemző gondolkodásmódban keresendő a válasz. A mérnökök feladata a józan mérlegelés és a problémák hideg fejjel történő megoldása, szabályok alkalmazása révén. Az iszlám vallási fundamentalizmus pedig a fizikai törvényekhez hasonló egyértelmű világképet kínál. Korábbi felmérések szerint az amerikai mérnökök körében meglepően sok a vallásos konzervatív. A vallási konzervativizmus iszlám változata pedig modernitás- és Nyugat-ellenes világképre épül. Ezt minden bizonnyal a terrorista szervezetek toborzói is tudják, és előszeretettel vetik ki hálójukat a mérnökökre.
Természetesen nem csak a gondolkozásmódnak, hanem a társadalmi lehetőségeknek is szerepük van a mérnökök radikalizálódásában. A magasan képzett mérnökök az arab világban ugyanis nehezen találnak állást, így frusztráltak.
