Miért nincs a KNDK a terrorállamok listáján?

A tőzsdéken túl amerikai illetékeseket is elbizonytalanít, hogy milyen irányban fejlődhet az Észak-, és Dél-Korea közötti konfliktus, esetleg nyílt háborúra lehet-e számítani.

Ezzel párhuzamosan nyomás helyezedik az Obama-admisztrációra, hogy helyezze vissza a KNDK-t a terroristaállamok listájára. Ám Hillary Clinton külügyminiszter pekingi szavai is arra utalnak, Washington ezt a legkevésbé sem akarja elsietni. Először is: a "lator-", illetve "haramiaállamok" összeírását a Bush-érában túlpolitizálttá vált lépésnek tartják. Másodszor pedig: az amerikai Ázsia-szakértők szerint a dél-koreai hajó elsüllyesztése nem jogalap erre. - Ez katonai célpontra mért katonai támadás volt, azaz a fegyverszünet megsértése, nem pedig terrorcselekmény - állítja Thomas Hubbard, az USA korábbi szöuli nagykövete.

- Ha visszatennénk őket a listára, az csak azt mutatná, hogy nincs más eszköz a kezünkben. Szerintem hiba volt levenni őket, de nem hiszem, hogy így kellene visszakerülniük - gondolja ezt tovább Michael Auslin, a neokonzervatív American Enterprise Institute főmunkatársa. - Nagyon is lenne értelme visszarakni Észak-Koreát (a listára), csak éppen ennek semmi köze a hajóincidenshez. Az viszont alkalmat ad most rá, hogy átértékeljék a politikailag motivált lépést, amellyel levették őket - nyilatkozta L. Gordon Flake, a Mansfield Alapítvány, Északkelet-Ázsiára szakosodott agytröszt ügyvezető igazgatója a Foreign Policy külpolitikai blogjának.

A KNDK még a 80-as években elkövetett cselekmények - a fél dél-koreai politikai elitet letaroló burmai robbantás, illetve a Korean Air légitársaság elleni támadás - nyomán került fel az Egyesült Államok terrorlistájára. 2008 októberében, a Bush-éra végnapjaiban azonban levették róla, rajta hagyva Iránt, Szíriát, Kubát és Szudánt. A meglepetést (és komoly japán neheztelést) kiváltó lépésre az adott formai alapot, hogy Phenjan állítólag - azóta köddé vált - engedményeket tett Christopher Hill államtitkárnak atomprogramjával, illetve annak ellenőrzésével kapcsolatban.

Amerikai külügyi források szerint azonban George W. Bush azt akarta leginkább elkerülni, hogy egy elidegenített Észak-Korea hivatali idejének utolsó száz napjában hajtson végre atomkísérletet. Barack Obama akkori demokrata elnökjelölt "óvatos előrelépésről", illetve arról beszélt ekkor, hogy a koreaiak levétele a listáról "megfelelő válasz". Már az ezredfordulón felmerült az ország levétele, de az akkoriban ugyancsak a Fehér Ház elhagyására készülő Bill Clinton engedett a japán aggodalmaknak.

Ha az adminisztráció még nem is, de kongresszusi képviselők már felkarolták Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter vádjait, miszerint Phenjan Burmán keresztül, a Hamasz és a Hezbollah javára történő fegyverszállítással támogatja a terrorizmust. Van olyan is, aki az egész kérdéskört jogászkodásnak tartja. - Akár a listán vannak, akár nincsenek, egy rakás terroristáról van szó - véli a KNDK-ról Daniel Inouye demokrata párti szenátor.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.