A Wikipedia tiltakozó oldala egy újságíró laptopján

Reuters - Yves Herman

Egy teljes napon át nem elérhető az angol nyelvű Wikipedia, tiltakozásul az amerikai képviselőház egyik bizottságában előkészített Stop Online Piracy Act (SOPA) törvényjavaslat ellen. Az ingyenes, önkéntesek által szerkesztett online enciklopédia folyamodott a legradikálisabb megoldáshoz: a kezdeményezéshez csatlakozó, egyes számítások szerint több mint ezer weboldal is tiltakozik, ám tartalmuk továbbra is elérhető.

Fekete oldallal indul az ismert amerikai lap, a Huffington Post, és tiltakozik a WordPress.com blogszolgáltató és a Wired magazin is. A hírblogokat gyűjtő Global Voices fekete sávval a tetején indul, a Google pedig a keresősávja alatt helyezett el egy sort, arra buzdítva használóit, hogy írjanak alá egy online petíciót a törvénytervezet ellen. Figyelmeztető ablakot tett közzé a népszerű icanhazcheeseburger.com humoroldal és elsötétült a Twitpic.com fotómegosztó is. A Twitter és a Facebook nem csatlakozott.

A tiltakozó weboldalak szerint a törvény elfogadása súlyosan korlátozná a szólásszabadságot az interneten, és az új, innovatív cégek megjelenését is korlátozná. A SOPA célja támogatói szerint az online kalózkodás visszaszorítása. Legfontosabb érvük a választási kampány közepén tartó Amerika legismertebb érve: az iparág rengeteg, egyes becslések szerint több mint kétmillió embernek ad munkát, a kalózkodás pedig ezeket az állásokat sodorja veszélybe.

A SOPA a jelenlegi szabályoknál is sokkal szigorúbb lenne: nem csupán a jogsértő tartalom eltávolítására lehetne utasítani egy weboldalt, hanem az egészet be lehetne tiltani. Nem is egy, hanem két törvényjavaslatról van szó: vélhetően a Szenátus elé kerül egy hasonló javaslat, a Protect IP Act (PIPA).

Egy videó miatt bezárni az egész YouTube-ot?

– Mindkét javaslatnak ugyanaz a célja, hogy szembeszálljanak az olyan weboldalakkal, mint a Pirate Bay – magyarázta lapunknak Ethan Zuckermann. A tekintélyes Massachussetts Institute of Technology (MIT) közösségi médiával foglalkozó központjának vezetője elmondta: az Egyesült Államok nagyon szigorú a szerzői jogok érvényesítésének területén, ezért már ma is rengeteg olyan jogszabály van, amelyek alapján be lehet zárni kalóz oldalt. – Majdhogynem mindennapos, hogy az amerikai kormány domainneveket sajátít ki emiatt. A Pirate Bay esetében az az érdekes, hogy a szervereik ma már Svédországban vannak, azaz kívül az amerikai törvények fennhatóságán – magyarázta a Global Voices társalapítója. 

Az első dolog, amit a Sopa el akar érni, hogy ha Amerikából akarja valaki elérni ezeket a szolgáltatásokat, weboldalakat, akkor nem tudja, mert az internetszolgáltató blokkoljla a domainnevet. Ez ugyanaz a mechanizmus, mint amit például Kína vagy Vietnám használ a cenzúrára, csak ők politikai okokból csinálják. Am ez nem túl hatékony, könnyen ki lehet játszani. – Aggodalomra az ad okot, hogy ha egy nagyvállalat azt állítja, hogy egy weboldal az ő tartalmukat jogsértően tartalmazza, akkor nagyon gyorsan, bírósági meghallgatás nélkül, egy velük szimpatizáló bíró papírját lobogtatva bezárathatják az egész oldalt – mondta Zuckermann. – És nem csak az a baj, hogy valaki azt mondhatja, hogy zárjuk be ezt az oldalt, ahol százezren vezetnek blogot, mert egy szerzői jogot sértett, hanem az, hogy ezt politikai célokra is fel lehet használni. Nem tetszik, ami a WikiLeaks.org-on történik? Be lehet tiltani szerző jogok megsértése miatt – magyarázta. 

Ám ő és az MIT szakemberei elsősorban mégsem emiatt tartják a SOPA-t károsnak. A jelenleg érvényes szabályok, az 1998-ban elfogadtott Digital Millenium Copyright Act, illetve az azt követően kialakult gyakorlat szerint a weboldalak nem felelősek a felhasználók által feltöltött tartalomért addig, amíg bizonyos szabályokat betartanak. – Ha valaki szerzői jogot sértő tartalmat talál a YouTube-on, akkor elmegy a videómegosztó oldalhoz, és kéri annak levételét. A YouTube értesíti a felhasználót, és ha ő nem tudja bizonyítani, hogy a tartalom az övé, akkor a videót leveszik. Ezt az amerikai bírósági gyakorlat is megerősítette, volt egy per a YouTube ellen, amit a weboldal megnyert – mondta Zuckermann. A szakértő szerint a Flickr, a Twitter, és az egész általunk ismert internetes, közösségi média nem jöhetett volna létre, ha az újonnan alakult cégek felelősek lettek volna minden rajtuk megjelenő tartalomért, ezért a SOPA megakadályozza az innovációt. 

Dávid és Góliát harcol egymással Washingtonban

Az amerikai sajtóban megjelenő egyes vélemények szerint nem más zajlik, mint a régi és az új rend első nagy csatája. Az egyik oldalon állnak a SOPA támogatói: a nagy film- és lemezcégek, kiadók, akiknek a bevételeit jelentősen csökkentette az internet és azzal az online kalózkodás megjelenése. Ők hatalmas lobbierővel vannak jelen Washingtonban, szoros és jó kapcsolatokat ápolnak a törvényhozásban. A BBC által idézett adatok szerint az iparág tavaly 92 millió dollárt költött lobbizásra, és 596 lobbistát foglalkoztatott. 

A Szilícium-völgy is jelen van már Washingtonban, ám ilyen szempontból még "újoncnak" számít. – Ez a web politikai erejének első megmérettetése, és bármi is lesz a végkifejlet, többé már nem lehet őket elintézni egy kézlegyintéssel – mondta a The New York Times-nak Tim Wu. A Columbia egyetem professzora szerint az internetes cégek az egyik legnagyobb lobbierővel szálltak szembe, és már annak a látszata is, hogy valamit elértek, fontos. 

Obama megvétózhatja a javaslatot

A javaslat jövőjét megkérdőjelezi, hogy a Fehér Ház egy közleménye elnöki vétőt helyezett kilátásba. "Míg hiszünk abban, hogy a külföldi weboldalak által elkövetett kalózkodás olyan súlyos probléma, ami komoly jogi választ igényel, nem fogunk támogatni olyan jogszabályt, amely megnyirbálja a szólásszabadságot, a emeli a cybertér biztonsági kockázatait, vagy amely aláássa a globális, innovatív internetet" írta a közlemény.

Ebben a formájában a törvényjavaslat nem is kerül a képviselőház elé, mondta a SOPA-t ellenző Darrell Issa republikánus képviselő a The Washington Post szerint, győzelemként értékelve ezt. A tekintélyes amerikai napilap szerint az elmúlt hetekben a törvény támogatói – mindkét pártban – visszakoztak. Idéznek egy kongresszusi képviselő tanácsadóját is, aki szerint a "SOPA olyan mértékben vált az egyik legcsúnyább szóvá itt, hogy azt elképzelni is nehéz."

Kapcsolódó cikkek: A Facebook anyukája | Extra-bevétel az internetről: itt a lájkcsere és a Facebook-bűnözés! | Megint bántják a Facebookot | Feladta magát a Facebookon támadó "Spamkirály" | Zuckerberg: itt a Facebook videóchat!