Útépítés Indiában. Az ázsiai ország karbonintenzitása 20-25 százalékos csökkentésről beszél. A karbonintenzitás azt jelenti, hogy a nemzeti jövedelem egységnyi növekedése milyen mértékű széndioxid-kibocsátást von maga után, így az ázsiai nagyhatalom.

Reuters - Arko Datta

„Az elkövetkező negyven év során a globális felmelegedés miatt akár 20 millió bangladesi is kénytelen lesz elhagyni hazáját” – idézi a Guardian a bangladesi pénzügyminisztert. Abul Maal Abdul Muhith arra szólította fel a fejlett országokat, hogy készüljenek fel a menekültek befogadására.

A koppenhágai ENSZ klímaügyi csúcstalálkozón patthelyzet alakult ki: a Nyugat elvárná a fejlődő országoktól, hogy ők is arányosan csökkentsék a károsanyag-kibocsátást, annak ellenére, hogy az eddigi környezetszennyezés szinte kizárólag a fejlett világ számlájára írható, és Nyugaton az egy főre eső kibocsátás sokszorosa a fejlődő országokénak. Ha a fejlődő országok kevesebb energiát használnának fel, akkor drámaian nőne a nyomorban élők száma.

Az igazi vesztesek a szegény országok lesznek, ha nem sikerül egyezségre jutni a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről. A globális felmelegedés, amelyért a fejlett nyugati – elsősorban Amerika – és a fejlődő keleti országok – mindenekelőtt Kína – a felelősek, leginkább a szegény afrikai országokat veszélyeztetik, amelyek viszont alig szennyezik a környezetet. A felmelegedés miatt az ENSZ becslései szerint akár ötödével visszaeshet a világ össztermelése. Az aszályok és a szélsőségessé váló időjárás miatt jelentősen csökkenhet a megművelésre alkalmas földterület, ami élelmiszerhiányhoz és az éhezők számának növekedéséhez vezethet. Az óceánok vízszintjének emelkedése, a nyomor, a hőség, a vízhiány kisebb népvándorlást indíthat el Afrikában és Ázsiában. Az ENSZ Kormányközi Klímaügyi Paneljének (IPCC) becslései szerint 2050-re 200 millióra emelkedhet a vízszint emelkedése miatt elvándorolni kényszerülők száma.

A bangladesi pénzügyminiszter szerint erkölcsi szempontból elfogadhatatlan, hogy a harmadik világ szenvedjen a fejlett országok környezetkárosítása miatt. A legkevesebb, hogy Nyugaton befogadják az éghajlatváltozás miatt menekülni kényszerülőket. Egyúttal felszólította az ENSZ-t, hogy a klímaváltozás elől menekülők számára a politikai menekültekhez hasonló jogi státuszt ismerjen el.

A Jeges-tengeri páncél olvadása amely több állatfaj, így a jegesmedve kihalásával fenyeget. A képen egy kannibál állat a kanadai Churchill közelében
Reuters - Iain D. Williams Nem Muhith az egyetlen, aki szeretné a klímaváltozás okozóit felelősségre vonni. Oxfordi tudósok olyan módszerek kidolgozásába kezdtek, amelyek lehetővé teszik, hogy pontosan megbecsüljük, kinek és mekkora szerepe volt a természeti katasztrófákat okozó globális felmelegedésben. Szakértők szerint, ha sikerül pontosan azonosítani a környezetszennyezés következményeit, akkor már a következő évtizedben perre mehetnek a klímaváltozás károsultjai. Nemcsak magánszemélyek, hanem akár államok is kártérítést követelhetnek. Az Egyesült Államokban már indultak hasonló perek az autógyártók és az energiaszolgáltatók ellen, de eddig kellő bizonyíték híján a bíróság nem adott helyt a kereseteknek.

Kapcsolódó cikkek: Vívócsiga méri a felmelegedést | A fejlődő országok felelősebben gondolkodnak a klímaváltozásról | A tőzeg lehet a világ megmentője? | Régebben még volt hová menni | Rohamléptekkel közeledik a klímakatasztrófa