Nick Griffin BNP-elnök telefonál. Várja a kiábrándultak jelentkezését

Reuters - Phil Noble

„Gordon Brown miniszterelnökségének szégyenfoltja lesz a történelemkönyvekben, hogy egy ilyen szélsőséges párt választási eredményekben mérhetően megvethette a lábát országunkban” – írja szerkesztőségi vezércikkében a konzervatív Telegraph.

Az újság a munkáspárti kormányzás valódi örökségének nevezi az idegengyűlölő Brit Nemzeti Párt térhódítását. Elemzésének apropója egy munkáspárti politikusnak az a diadalittas kijelentése, hogy a baloldal megnyerte a rasszizmus elleni háborút, mivel „ha valaki fekete bőrű vagy ázsiai, az ma már nem jelent automatikus hátrányt”. John Denham, a Közösségek és az Önkormányzatok Államtitkárságának vezetője, s a Telegraph szerint már hivatalának címe is mutatja, hogy Nagy-Britannia különféle etnikumok mozaikjává lett: őket jelöli a „közösségek” kifejezés.

A toleráns ország az elmúlt harminc év során fokozatosan belenyugodott, hogy etnikailag nem olyan egyszínű, mint korábban. Ez a lap szerint nem az elmúlt évtized terméke, tehát nem a Munkáspárt számlájára írandó. Viszont a bevándorlók gyakran sokkal ambiciózusabbak a brit munkásoknál, például az utóbbiak gyermekei, elsősorban a fiúk, egyre hátrébb szorulnak az iskolai rangsorban, következésképp később a munkaerőpiacon is. Ráadásul a nehézipar visszaszorulóban van, tehát ennek a rétegnek a hagyományos megélhetési tere is eltűnik a láthatárról. Ezek az emberek úgy érzik, a Munkáspárt elárulta és cserbenhagyta őket. Ezért fordulnak a szélsőjobboldal felé.

Az elemzés nem tér ki arra, amit ugyancsak a Telegraph hasábjain Lord Ahmed, a felsőház pakisztáni származású, muzulmán vallású tagja fejt ki, hogy tudniillik az új bevándorlók a megmaradó munkalehetőségekből is ki-kiszorítják a brit kétkezi munkásokat. A lord szerint ez áll a szélsőjobboldal sikerei mögött. A brit középosztály (Lord Ahmed ide sorolja a hagyományos munkásosztályt is) képzésére kellene több pénzt fordítani, nem a bevándorlás támogatására.

A rasszista érzelmekre persze a színes bőrűek bevándorlása hat, de a munkapiacra már korántsem csak az, hanem a kelet-európai bevándorlók áradata is. A Metazin már jó két évvel ezelőtt beszámolt róla, hogy a brit munkások mennyire féltik munkahelyüket az unió új tagállamainak polgáraitól, akik alacsonyabb bérért és összehasonlíthatatlanul bizonytalanabb feltételek között is hajlandók nehéz vagy piszkos fizikai munkát vállalni. Nem véletlen, hogy Brown már akkor arról beszélt – szó szerint átvéve a Brit Nemzeti Párt egy korábbi szlogenjét –, hogy a britek számára kíván új munkahelyeket teremteni. Most a Guardianben olvashatunk elemzést arról, hogy a Kelet-Európából érkező munkavállalók miatt csökkent az belföldi munkások bére. Az Unió legutóbbi bővítése óta a bevándorlás következtében felgyorsult a gazdasági növekedés, viszont azok a britek, akik a bérskála alján helyezkednek el, a milliós konkurencia miatt kevesebbet keresnek, mint korábban. A hivatalos adatokhoz a Guardian azt a szkeptikus megjegyzést fűzi, hogy a májusban esedékes parlamenti választás előtt minden korábbinál nagyobb súllyal esnek majd latba a bevándorlás hátrányai.

Mindenesetre a Brit Nemzeti Pártnak nincs reális esélye rá, hogy mandátumhoz jusson az alsóházban, mivel Nagy-Britanniában csak egyéni képviselőket választanak, listás szavazás pedig – az uniós parlamenti választással ellentétben – nincs.

Kapcsolódó cikkek: A szélsőjobboldal sikeres kudarca | Angolos kampánynyitány | Összeesküvést szőttek Gordon Brown ellen | 'Nem fehérek' is beléphetnek a Brit Nemzeti Pártba? | Brit összefogás a szélsőjobb ellen