galéria megtekintése

Merkozy után jön Tuskel

Az írás a Népszabadság
2014. 11. 28. számában
jelent meg.

0 komment


Pócs Balázs
Népszabadság

Erősebb és határozottabb elnököt kap az uniós kormányfők testülete, az Európai Tanács, amelyet december elsejétől a lengyel Donald Tusk irányít. Igaz, nála is befolyásosabb vezetőkkel kell együttműködnie az Európai Bizottság és az Európai Parlament élén.

Most válik teljessé a vezércsere az uniós csúcsposztokon. Miután az elmúlt hónapokban új elnököt kapott az Európai Parlament (a baloldali Martin Schulzot), az Európai Bizottság (a jobboldali Jean-Claude Junckert), és megválasztották az új külpolitikai főképviselőt is (a baloldali Federica Mogherinit), december elsejétől új állandó elnök (a jobboldali Donald Tusk) veszi át az Európai Tanács vezetését.

Előnyökkel és hátrányokkal indul a volt lengyel kormányfő. Vele ellentétben Schulz és Juncker folyékonyan beszél angolul, németül és franciául, s mindketten jól ismerik az EU működésének kulisszatitkait is. Tusk azzal a kijelentésével vált ismertté: „I will polish my English” (csiszolni fogom az angolomat). Bemutatkozó sajtótájékoztatóján mondta ezt, jó pontot szerezve a szójátékkal (angolul a csiszol és a lengyel szavak megegyeznek), rossz pontot begyűjtve azzal, hogy végig lengyelül beszélt. Erősségei közé tartozik viszont, hogy a többi uniós vezetőnél jobban ismeri és érti a kelet-európai tagállamokat, illetve tagjelölteket.

Tusk és Merkel idén áprilisban Berlinben. A német kancellár vette rá a lengyel kormányfőt a brüsszeli állásra
Tusk és Merkel idén áprilisban Berlinben. A német kancellár vette rá a lengyel kormányfőt a brüsszeli állásra
Thomas Peter / Reuters

 

Előnyére válik még az 57 éves Donald Tusknak, hogy elődjénél, a „szürke kisegérként” emlegetett Herman Van Rompuynél határozottabb, „belevalóbb” politikusnak tartják. S mivel az elmúlt hét évben Lengyelország miniszterelnökeként már jelen volt az Európai Tanácsban, ismerős terepre érkezik. Brüsszeli körökben arra számítanak, hogy – a háttéralkuk kialakításában nagymester Van Rompuy után – látványosabb szerepet vállal, megszabva a fő irányokat.

Még egy kihívás vár Tuskra: egyenrangú partnerként „betörni” az uniós intézményi háromszögbe (parlament–bizottság–tanács). Minden eddiginél szorosabb szövetség alakult ki ugyanis az Európai Parlament és az Európai Bizottság között – ennek legújabb fejezete, hogy az EP csütörtökön nagy többséggel elutasította a bizottság elleni bizalmatlansági indítványt (461 nem és 101 igen szavazattal). Ezt euroszkeptikus pártok (a brit Függetlenségi Párt, a francia Nemzeti Front és az olasz Öt Csillag Mozgalom) nyújtották be, a luxemburgi adóelkerülési megállapodások miatt, amelyeket Juncker miniszterelnöksége idején kötöttek. Ám az EP-ben a két legnagyobb – a néppárti és a szocialista – frakció, valamint a liberálisok között egyfajta nagykoalíció alakult ki, amely ezúttal is meghatározta a szavazás kimenetelét.

A parlament–bizottság összefonódás magyarázata, hogy Jean-Claude Juncker valójában az EP „találmánya”. A parlament ötlötte ki a csúcsjelölti rendszert, amelyben minden frakció felmutatott egy bizottsági elnökjelöltet (a szocialisták Schulzot, a néppártiak Junckert), azt sürgetve, hogy az EP-választásokon nyertes politikai család pártfogoltja kerüljön az Európai Bizottság élére. Ebbe kénytelen-kelletlen a tagországok is beleegyeztek, főként azután, hogy Angela Merkel német kancellár rábólintott az eljárásra.

S éppen Merkel az összekötő kapocs: ő győzködte az akkor még lengyel kormányfő Donald Tuskot, hogy vállalja el az Európai Tanács állandó elnöki posztját. Bár a franciák aggódtak, hogy Tusk egy euróövezeten kívüli tagállamból jön, a briteknek pedig a kelet-európai bevándorlóhullám miatt voltak fenntartásaik, végül beadták a derekukat. Így aztán, noha a lengyel politikus kinevezését sokan a kelet-közép-európai országok győzelmeként értékelik, a történet legalább annyira szól Angela Merkel győzelméről is. Annak idején a német kancellárral szorosan együttműködő Nicolas Sarkozy francia elnököt becézték Merkozynek, most pedig – hasonló okokból – megalkották a Tuskel nevet.

Kapcsolódó cikkek

Az uniós bevándorlás korlátozása körüli botránytól tartanak a britek

Igyekezett csökkenteni hétfői első hivatalos reakcióiban a brit kormány a német Spiegel hírmagazin azon hétvégi értesülésének jelentőségét, amely szerint Angela Merkel német kancellár akkor sem lenne hajlandó az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás London által követelt korlátozásának támogatására, ha Nagy-Britannia e korlátozások nélkül kilépne az EU-ból.

Így nem diktál Brüsszel Orbánnak

Hétfőn benyújtják az új operatív programot, amelynek az elfogadása a közbeszerzési törvény módosításán múlik.

„Ha nincs egyezség Brüsszellel, ki kell lépni az EU-ból"

Nagy-Britanniának távoznia kell az Európai Unióból, ha nem sikerül egyezségre jutnia Brüsszellel az általa követelt EU-reformokról – mondta csütörtöki londoni sajtóértesülések szerint a brit kormány egyik magas rangú tagja.

Navracsics: az EU képes túljutni a jelenlegi válságon

Lehet gazdasági visszaesés, lehetnek viták az európai identitással kapcsolatban, de az európai kultúra, identitás és az integráció képes túljutni e nehézségeken – mondta Navracsics Tibor, Magyarország EU-biztosa csütörtökön Budapesten.

Második parlamenti mandátumukat szerezték meg a brit EU-ellenesek

Megszerezte második parlamenti mandátumát az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), amelynek elsődleges politikai programja Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.