Merkel: az EU-nak legyen joga beleszólni a tagállami költségvetésbe
Angela Merkel német kancellár néhány órával az EU-csúcs kezdete előtt a német parlament előtt kijelentette: az EU-nak jogot kellene arra biztosítani, hogy beleszólhasson a tagállamok költségvetésébe. Eszerint az Európai Bizottság pénzügyi biztosának szélesebb jogkör járna, így ellenőrizhetné a tagállami költségvetéseket, és meg is vétózhatná azokat.
A kancellár azonban hangsúlyozta, vannak olyan tagállamok, amelyek még nem készültek föl erre. Merkel egy új uniós pénzügyi alap felállításáról is beszélt, amelyből tagállami projekteket lehetne finanszírozni. Az alap egy részét a pénzügyi tranzakciós adóból származó bevétel adná.
A görögországi válsággal kapcsolatban elmondta, hogy "gyakran csigalassúsággal" haladnak a reformok, és az államigazgatás munkája sem kielégítő. Szerinte érthető, hogy a görögök elégedetlenek, a jómódúak ugyanis nem igazán veszik ki a részüket a válságkezelésből. Merkel hangsúlyozta azt is, hogy mindennek ellenére Görögországnak az euróövezetben kell maradnia. A spanyolországi helyzetről pedig azt mondta, a spanyol kormánynak kell eldöntenie, hogy a bankrendszer stabilizálásához kért támogatáson kívül szükség van-e további segítségre.
Merkelt a Bundestagban keményen bírálta szociáldemokrata kihívója, Peer Steinbrück, aki szerint Németország régóta nem volt ennyire elszigetelt, mint most. Az SPD-s politikus Merkelt vonta felelősségre, amiért hagyta, hogy koalíciós partnerei meglengessék Görögország kiválását az eurózónából, és szó nélkül tűrte a görögök pocskondiázását. Steinbrück – aki az előző ciklusban, a nagykoalíció idején Merkel pénzügyminisztere volt – azt is felrótta a kancellárnak, hogy nem fejtette ki a németeknek az euróövezet előnyeit, és azt sem vallotta be nekik, hogy még igenis lesznek költségei Görögország megmentésének.
Merkelre azonban egy másik baloldali politikus várt Brüsszelben: Francois Hollande francia elnök, aki bírálta a német vezetőt, amiért ragaszkodik ahhoz, hogy az egységes európai bankfelügyeletnek hatékonynak és kipróbáltnak kell lennie, mielőtt megindulhat a bankok feltőkésítése az európai mentőalapból. Merkel a Bundestag előtt is kiemelte: a gyorsaságnál fontosabb a minőség. Hollande azonban emlékeztetett: júniusban abban egyeztek meg az uniós vezetők, hogy év végére feláll a közös bankfelügyelet, és ezen nem szabad változtatni.
Párizs számára Németország javaslatai elfogadhatatlanok. Francois Hollande francia elnök a csúcs előtt több európai napilapnak is adott interjút, és kritizálta Angela Merkel politikáját. Hollande ismét felhozta az euróövezeti kötvények kérdését, és sürgette a bankunió minél hamarabbi felállítását. Franciaország szerint nincs vesztegetni való idő, már az év végéig létre kellene hozni a bankuniót. Németország ezzel szemben nem sürgetné a folyamatot, Angela Merkel nemrég kijelentette: a minőség sokkal fontosabb, mint a gyorsaság. Hollande azért is kritizálta Merkelt, mert szerinte a német kancellár túlságosan előtérbe helyezi a német belpolitikát és a parlamentjének kéréseit a válság kezelése során.
A EU-csúcs középpontjában a bankunió és a közös bankfelügyelet létrehozása lesz. Az eurózóna tagállamai nagyrészt támogatják a bankunió létrehozását, az eurózónán kívüli országok azonban aggódnak amiatt, hogy újabb szabályoknak kell majd megfelelniük, anélkül hogy beleszólásuk lenne az ügyekbe.
Az egységes bankfelügyelettel kapcsolatban azonban nemcsak német-francia ellentét okoz gondot – írta brüsszeli tudósítónk. Az Európai Tanács jogi szolgálatának véleménye szerint az uniós szerződés nem ad lehetőséget arra, hogy az Európai Központi Bankon belül egy külön fórumra ruházzák felügyeleti ügyekben a döntéshozást, ahogy az Európai Bizottság javasolta. A tanács jogi szolgálata szerint felügyeleti kérdésekben is a kormányzótanácsnak kell határoznia, amelyben viszont az eurózónán kívüli tagok nem vehetnek részt – ezzel persze nem ért egyet az Európai Bizottság jogi szolgálata. Mindezzel még nehezebbé válik, hogy egyezség szülessen decemberben az egységes bankfelügyeletről.