Merénylet, merénylet, választás
Egy hónap alatt Pakisztánban több mint százan vesztették életüket merényletekben; a helyi tálibok, a Tehrik-e-Taliban Pakistan emberei nyíltan hadat üzentek a kormánykoalícióhoz tartozó politikusoknak. Csütörtökön Pandzsáb déli részén ismeretlenek elrabolták Ali Haider Gilanit, Juszaf Raza Gilani volt miniszterelnök egyik fiát, aki egy tartományi mandátumért szállt versenybe. Gilani titkára és egy testőre meghalt az akcióban, többen megsebesültek. A TTP szóvivője nem ismerte el az emberrablást a Reutersnak nyilatkozva. A krikettmániás országban azt is sokan tragédiának tartják, hogy kampány közben megsérült Imran Khan sportcsillag, az ország egyik vezető politikusa, miután leesett egy emelőszerkezetről.
Baljósak az előjelek tehát szombatra, amikor is 1170 képviselőt választanak a 342 tagú nemzetgyűlésbe, illetve a tartományi törvényhozásokba a 16 ezer indulóból. Egy, csütörtökön a Reuters birtokába került dokumentum szerint Hakimullah Mehszud, a pakisztáni tálibok vezetője öngyilkos merényleteket helyezett kilátásba a voksolás napjára. - Nem fogadjuk el a hitetlenek rendszerét, amit demokráciának neveznek - írta szóvivőjének Mehszud. A Pakisztánt több évtizeden át irányító hadsereg bejelentette, katonák tízezrei őrködnek majd a szavazóhelyiségek környékén.
Ez az első olyan választás, amely előtt a kormány kitöltötte ötéves mandátumát, még ha magának Gilaninak ez nem is sikerült. Ám újrázására nemigen lehet számítani: a közvéleménykutatások fényében elemzők azzal számolnak, 63 évesen visszatér a hatalomba Navaz Sarif, aki a kilencvenes években két ízben (1990-1993, illetve 1997 és 1999 között) már betöltötte már a kormányfői posztot, egészen a Musarraf-féle puccsig. Sarif Pakisztáni Muzulmán Ligája (PML) a jobboldali erőknek az üzleti körökhöz közel álló emblematikus formációja, amely a voksolást követően politikai házasságra léphet Khan Pakisztán Tehrik-i-Inszaf (Pakisztáni Mozgalom az Igazságért) pártjával. A tálibok sem Sarifékat, sem pedig Khanékat nem vették célba. Ezek a pártok keményebben felszólalnak a pakisztáni területen felhatalmazás nélkül dróntámadásokat végrehajtó amerikaiakkal szemben, mint a kormánykoalíció. Nem véletlen, hogy Washingtonban különös érdeklődéssel figyelik, hogy a kormányváltás hogyan alakítja át az „AfPak” erőteret, vagyis mire számíthat az USA majd Iszlámábádtól, különösen a terrorfészkek felszámolásában az Afganisztánnal határos törzsi vidéken. Sarif érzékeltette, hogy a pakisztáni álláspont felülvizsgálatára lehet számítani, de Khan pártjához képest kevésbé folyamodott olyan retorikához, amely tovább szítaná a lakosság körében amúgy is elterjedt Amerika-ellenességet.
Bár a pakisztáni politika meglehetősen bonyolult képletét az igazságszolgáltatás egyszerűsítette némiképpen, amikor házi őrizet alá helyezte a terrorizmus elleni háborúban az Egyesült Államok mellé szegődő Pervez Musarrafot, a balszerencséjére hazatért korábbi puccsista tábornokot és államfőt, a jelek szerint a pakisztániak számára nem ez a fő kérdés. A Bhutto-Zardari-dinasztiához köthető, balközép Pakisztáni Néppárt (PPP) uralmát a rossz kormányzati teljesítmény, a magas infláció és a szűnni nem akaró áramkimaradások, a korrupció buktathatja majd meg. Békével hatalmat váltani a PPP és a PML között példátlan lenne az ország 66 éves történelmében. A PPP-t a fiatal Bilaval Bhutto, Benazir Bhutto, a meggyilkolt exminiszterelnök és özvegye, Aszif Ali Zardari jelenlegi államfő fia vezeti, aki azonban (részben apjával való nézeteltérése miatt) Dubaiban töltötte a kampányidőszakot. De nem is lehetne miniszterelnök egyelőre, amíg szeptemberben be nem tölti 25. évét.
