„Nem tudom, mi a megoldás, de nem látta előre senki például az iPadet sem. Lehet, hogy egyszer csak megjelenik egy forradalmi technológia, ami ráveszi az embereket, hogy megint olvassanak hosszú cikkeket, mert ismét kényelmessé teszi azt", mondja a német kommunikációkutató, aki bízik az üzleti élet és a piac kreativitásában.
Jelenleg egyre kevesebbet lehet keresni tömegeknek szóló minőségi újságírással.
Megoldás lehet a nonprofit újságírás, de a közösségi finanszírozás (crowdfunding) is; utóbbi Hollandiában működik jól.
Wellbrock szerint a közszolgálati média fejlesztése is megoldás lehet. Ehhez azonban szigorú feltételek teljesülése szükséges: előfizetési díjakból kell finanszírozni, amihez a kormánynak semmi köze, politikailag függetlennek kell lennie és jó minőségűnek, hiszen mi értelme, ha senki sem nézi? Pozitív példának tartja a BBC-t, de a német közmédiát is.
Az amerikait nem, mivel ott a köztévé, a PBS nézettsége nagyon alacsony. Az is megoldás, ha egy médium talál magának piaci rést, amihez senki más nem ért, és ahol exkluzív információkkal tud szolgálni, mert azért pénzt kérhet a felhasználóktól. Jellemzően a pénzügyi, üzleti újságírás ilyen.
Nemcsak újságból, de jól kereső újságíróból is kevesebb lesz.
Wellbrock szerint ugyanis 15-20 éven belül kialakul egy „sztárrendszer". Azaz nagyon kevés sztárújságíró kegyét keresi majd a kevés minőségi újság, amely fennmarad és meg tudja őket fizetni.
„Az egyik képzésünkre eljött egy újságírónő, aki azt mondta, többé nem akar médiacégeknek dolgozni, mert ott a jövő kiszámíthatatlan. Inkább szakértő lesz egy témában, és ezt a tudást adja el az újságoknak szabadúszóként" – hoz a kutató példát arra, hogyan kezdjen valaki a „sztárrá váláshoz".
|
Wellbrock budapesti előadása
Kerekes Zoltán |
A digitális média az újságírásnak nemcsak a finanszírozását, de a tartalom terjesztését is megváltoztatta, ami veszélyeket is rejt magában. „Az emberek nem az egész újságot veszik meg, csak azt olvassák, amit a Facebook algoritmusa eléjük rak.
Az pedig csak olyan híreket mutat nekik, amelyek megerősítik őket korábbi nézeteikben, hiszen ez az, amire biztosan kattintani fognak. Ez árt a demokráciának, mert nem ütköznek a vélemények" – véli Wellbrock.
A közösségi média és a Google egyszerre lehetőség és veszély
a sajtó számára. „Lenyúlja" az online hirdetési bevételek nagy részét, de egyben olcsó hirdetési lehetőséget is kínál. Most minimális pénzbe kerül a tartalmat eljuttatni az olvasóhoz, ám ezt sok médium mégsem használja ki.
„A reklámot vásárlók szempontjából logikus, hogy az internetes nagyvállalatokkal vagy reklámaggregátor cégekkel üzletelnek, és nem az újságokkal" – magyarázza Wellbrock, hiszen így olcsóbban jutnak hirdetési felülethez.
Ennek is két oldala van: ha a szerkesztőségeknek nem kell közvetlenül a hirdetővel tárgyalniuk, akkor azok nem tudnak beleszólni a tartalomba.
