Menekültekkel a jövőbe

– A családommal új esélyt kaptunk. Svédország rengeteget adott, s örökké hálás leszek. Ezért lettem politikus – mondta a Népszabadságnak telefonon a szociáldemokrata kormány középiskolai oktatásért és felnőttképzésért felelős 29 éves Hadzialic. Jogot végzett, majd 23 évesen otthona, a dél-svédországi Halmstad alpolgármestere lett. Úgy véli, sikerét az oktatási rendszernek köszönheti – az általános iskolától az egyetemig ugyanolyan színvonalú oktatásban volt része, mint bármely gyereknek.

„Svédország befektetésként tekint minden fiatalra, s a gyerekek ezt a tudásukkal hálálják meg, segítenek erős országot építeni" – hangsúlyozza a miniszter. Igaz, a stockholmi kormány elismerte: tavaly komoly nyomás alá került a rendszer, miután a Reuters szerint 70 ezer iskolai helyet kellett találni a menekült gyerekeknek.

A migrációs krízis a nyitottságáról ismert „humanitárius szuperhatalomban" is keményebb politikát eredményezett: miután a közel tízmilliós Svédország – ahol 16 százalék a külföldön születettek aránya – tavaly befogadott 163 ezer menedékkérőt, a kabinet ideiglenesen visszaállította az ellenőrzést a dán határszakaszon. Hadzialic szerint 2015 őszén volt olyan időszak, amikor nem volt elég ágy, s a menekültek az utcán aludtak, ezért most házakat építenek és új tanárokat alkalmaznak.

Aida Hadzialic Forrás: government.se

A migrációhoz szokott országban is meglepetést okozó válság azonban nem mindenkiből váltott ki szolidaritást. Több atrocitás is történt menekülttáborok közelében, a szélsőjobboldali Svéd Demokraták növelte népszerűségét, míg a kormányzó szociáldemokraták egy januári felmérés szerint ötven éve nem voltak ilyen népszerűtlenek. Hadzialic azonban nem tart a szélsőségek erősödésétől, mint mondja, az emberek csak bizonytalanok a jövőt illetően. Pedig szerinte a jövő jó irányba halad, méghozzá a menekültekkel. Elismeri ugyan, hogy minden társadalomban vannak „rohadt almák", de ez a rendőrség hatásköre.

„A svéd társadalom öregszik. A migránsok fiatalok, ami azt jelenti, hogy ők fogják elvégezni azt a munkát, amit majd kell" – teszi hozzá. A svéd statisztikai hivatal szerint a munkaerőpiacon kicsivel nagyobb arányban képviseltetik magukat a külföldön született férfiak, mint a svédek, az Eurostat szerint ugyanakkor a munkanélküliek között közel háromszor akkora az arányuk. „Az elmúlt évtizedekben komoly munkaerő áramlott be az országba, amely felépítette a jóléti államot és az ipart... Sok a magyar származású ember is. A második világháború, majd a kommunista rezsim elől menekültek. Senki nem nézett rájuk ferdén, mert más volt a nevük, és senki nem kérdőjelezte meg a szándékaikat. Mindenki tudta, azért jönnek, mert jobb életet akarnak. Az oktatásnak és a jóléti államnak köszönhetően végül a társadalmunk tagjai lettek" – emlékeztet Hadzialic.