Találtak kormányfőt a görögök
Megállapodtak a görög pártok az átmeneti kormány megalakításáról, amely az előrehozott parlamenti választásokig fogja vezetni az országot. Az államfői hivatal közleménye szerint a kormányfői posztot Lukasz Papademosz kapja, aki korábban az Európai Központi Bank alelnökeként dolgozott. Az eskütételel után holnap délben hivatalba lépő kormány legfontosabb feladata az EU által biztosított 130 milliárd eurós mentőcsomaghoz szükséges gazdasági és politikai feltételek biztosítása lesz.
Ezzel véget érni látszik az a kínos huzavona, amely a szocialista pártot vezető Jeórjiosz Papandreu kormányfő politikai túléléséért zajlott. A kormányfő még népszavazást is kilátásba helyezett a mentőcsomaghoz szükséges megszorításokról, alaposan ráijesztve nem csak Brüsszelre, de saját párttársaira is, miután a népszavazáson várható elutasítás az eddigieknél is beláthatatlanabb szakadékba taszíthatta volna az országot.
A kormány megalakítása azonban egy időre megnyugtathatja a piaci kedélyeket – jóllehet azokat mér az olasz egyensúly megbomlása is borzolja – és talán elülnek a hangok, amelyek egyre hangosabban állnak ki az eurózóna áramvonalasítása mellett, azt javasolva, hogy a közös valuta kevesebb tagországgal és mélyebb integráció alapján működjön. Berlin hivatalosan továbbra is kiáll az eurózóna jelenlegi szerkezetének megmentéséért – jelentette ki a Reutersnek Angela Merkel kancellár szóvivője, Steffen Seibert.
Fizikusból lesz az új kormányfő
Az európai politikából érkezik az új görög miniszterelnök, akire nem kisebb feladat vár, mint az eurózóna vezetői által feltételül szabott megszorító csomag törvénybe iktatása. Lucas Papademos, aki 2010-ig az Európai Központi Bank alelnöke volt, sok szempontból ideális jelölt: amikor Görögország átállt a drachmáról az euróra, épp ő vezette a görög nemzeti bankot. Ám azt egyelőre nem várják tőle, hogy a „visszarendeződést” levezesse.
A 65 éves Papademos Görögország egyik legismertebb közgazdásza. Valóságos diplomahalmozó: eredeti végzettségét tekintve fizikus, villamosmérnök, majd közgazdaságtanból doktorált. Diplomáit a patinás amerikai Massachusetts Institute of Technologyn (MIT) szerezte. A gazdaságpolitikai és pénzügy szaktekintélynek számító Papademos tanított a Columbia Egyetmen, a Harvardon és az Athéni egyetemen is.
Hazatérve a görög nemzeti bankban helyezkedett el, ahol tíz év alatt az elnöki posztig jutott. Abszolút euróhívőnek számít: mint a brit Telegraph emlékeztet rá, 2001-ben, a New York és Washington elleni merényletek után egy konferencián azzal érvetl a közös európai valuta mellett, hogy az megóvja a kisebb gazdaságokat a külső sokkoktól. Ezt ma már lehet, hogy másképp látja.
Amikor 2002-ben lejárt a mandátuma a görög nemzeti bank élén, a francia Jean-Claude Trichet helyettese lett a frankfurti székhelyű Európai Központi Bankban. Majd 2010-től Papandreu tanácsadója lett. Ebben a szerepében a nemzeti kormányok felelősségét hangoztatta az adósságkezelésben. Az EKB nem fogja folyamatos kötvényfelvásárlásokkal kisegíteni a kormányokat -hangoztatta.
Most megpróbálhatja, hogy milyen érzés a másik oldalon ülni. Jeorjios Papandreu kormányfő és Antonisz Szamarasz, az ellenzék vezetője már napok óta győzködték Papademost, aki állítólag kemény feltételeket támasztott: politikusok nélküli, tisztán szakértői kormányt követelt. Ezt sem a szocialisták, sem a konzervatívok nem nézték jó szemmel.
Szürke, de megbízható?
Papademoszt politikailag szürke, ám pénzügyileg megbízható szakembernek tartják, aki a görög nemzeti bankot 1994 és 2002 között vezette, vagyis akkor is, amikor Görögország bevezette az eurót. (Igaz, ehhez Görögország alaposan kozmetikázta gazdasági makromutatóit, nem kis mértékben hozzájárulva a mostani krízis kialakulásához, amely nem csak Görögországot, de az egész eurózónát veszélyezteti.)
A Reutersnek nyilatkozó források szerint azonban ismerői Papademoszt lassú, túlságosan megfontolt szakembernek vélik, aki nem biztos, hogy el tud lavírozni az brüsszeli szküllák és athéni kharübdiszek között.
