A szeptemberi parlamenti választásokon a Fredrik Reinfeldt miniszterelnök vezette jobboldali koalíció győzött – a hagyományosan a baloldalra szavazó Svédországban évtizedek óta példátlan eset, hogy jobboldali kormány választottak újra a szavazók. Reinfeldt koalíciójának azonban két szavazat hiányzik a parlamenti többséghez, a jobb- és baloldali tömörülés mellett bejutott a Svéd Demokraták nevű bevándorlás- és idegenellenes párt is. Így a baloldali csoportosulás és a Svéd Demokraták együttesen több szavazattal rendelkeznek mint a kormánykoalíció. (A jobboldali koalíciónak 173, a piros-zöld csoportnak 156, a szélsőjobbnak pedig 20 képviselője van.)

Reinfeldt svéd kormányfő (soros elnök) az uniós vezetőket ábrázoló bűvös kockával

Reinfeldt és Mona Sahlin, a baloldal vezetője is kizárta, hogy bármikor is együttműködjenek a Svéd Demokratákkal. Példásan is indult a két nagy tömörülés együttműködése: a minap az egész svéd sajtót bejárta a hír, hogy Reinfeldt és Sahlin megegyeztek a parlament elnökének személyéről. Ám nem sokkal később a piros-zöldek mégis bejelentették, hogy saját jelöltet indítanak a hivatalban lévő Per Westerberg ellen. – Mi döntjük el, ki legyen a parlament elnöke – nyilatkozta nem sokkal később magabiztosan a svéd szélsőjobboldai párt elnöke, Jimmie Akesson.

A Svéd Demokraták az utolsó pillanatig titokban tartották, kire fognak szavazni. Mindkét oldalt tárgyalásokra hívták az ügyben, ám egyik fél sem élt a lehetőséggel. A hétfő délelőttre meghirdetett szavazás előtt nem sokkal hívták csak össze a frakcióülést, ahol megszületett a hivatalos döntés. Végül Per Westerberget támogatták, aki 194 szavazattal megtarthatta pozícióját - jelentette az angol nyelvű svéd lap, a The Local.

Az ellenjelölt Sven-Erik Österborg 153 szavazatot kapott, ami azt jelenti: a két hiányzó (egy képviselőnő épp a mosdóban volt, egy kollégája pedig az Egyesült Államokban) és az egy baloldali átszavazó miatt a szélsőjobb támogatása nélkül is a kormánykoalíció jelöltje nyert volna.