Az alsó-szászországi tartományi hatóságok előző este álltak elő azzal a feltételezéssel, hogy a Németországban eddig 21 áldozatot követelő járvány terjedéséért egy, az északi Bienenbüttelben lévő biokertészeti üzem, illetve az ott termelt növényi csíra a felelős. A tartomány mezőgazdasági minisztere a gyanút az első vizsgálatokra, illetve bizonyos jelzésekre alapozta, és a németeket azonnali hatállyal eltanácsolta a különböző növénycsírafajták fogyasztásától.

Ilse Aigner fogyasztóvédelmi és mezőgazdasági miniszter ugyanakkor hétfő délután rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be: az eddigi laboratóriumi vizsgálatok nem igazolták, hogy a bienenbütteli üzemből vizsgált növényi csírák baktériummal fertőzöttek lennének.

Mindennek ellenére a miniszter azt hangoztatta, hogy az óvintézkedés minden szempontból indokolt volt. Szavai szerint a növényi csírát mindaddig potenciális fertőzésforrásnak kell tekinteni, amíg a laboratóriumi vizsgálatok teljesen le nem zárulnak. Aigner hangoztatta: mindaddig kerülni kell a növényi csírák fogyasztását, amíg a gyanút végérvényesen nem sikerül eloszlatni. A miniszter fontos nyomról beszélt, amelyet - mint fogalmazott - még követni kell.

Előzőleg a hatóságok azt állították, hogy az alsó-szászországi biokertészetből származó, külföldről importált vetőmagból előállított növényi csírák számos olyan helyre jutottak el, ahol az elmúlt hetekben, illetve napokban hasmenésjárványt észleltek. Az üzemet bezárták, és az általa szállított, az üzletekben még megtalált növényi csírát kivonták a forgalomból.

Ilse Aigner felszólított arra is,  hogy a bizonyítékok hiánya ellenére a növényi csíra mellett továbbra sem ajánlatos az észak-németországi uborka, paradicsom és saláta fogyasztása. A Spanyolország és Németország között diplomáciai vihart kiváltó, a német hatóságok által egy ideig ugyancsak bűnbaknak tekintett spanyol uborkáról a miniszter nem tett említést.

Az andalúziai uborkával, most pedig növényi csírával kapcsolatos, szakértők szerint lehetséges melléfogás miatt egy csapásra ismét a bírálatok középpontjába került  a hatóságok információs politikája. Elsősorban a mezőgazdasági szervezetek képviselői  elsietett és megalapozatlan információk terjesztésével vádolták  kormányt és a különféle illetékes szerveket.

A német miniszter sajtóértekezletén elutasította ezeket a vádakat, és mindent a fogyasztók védelmével magyarázott. Azt hangoztatta, hogy a hatóságok mindent megtesznek a járvány terjedését kiváltó okok felderítésére. Egyben bejelentette: az uniós mezőgazdasági miniszterek keddi, rendkívüli értekezletén spanyol és holland kollégájával sürgetni kívánja, hogy az Európai Unió nyújtson kártérítést a járvány miatt több országban is súlyos károkat szenvedett gazdáknak.

A hasmenésjárvány frontján az egyetlen biztató jel, hogy az elmúlt 24 órában némelyest csökkent a fertőzés terjedésének üteme. A németországi halálos áldozatok száma 21, és a betegek közül változatlanul több mint 600-an vannak életveszélyes állapotban.

A nurse assists a man donating blood at a blood drive of the German red cross (DRK) in Berlin, June 6, 2011. German hospitals are struggling to cope with the flood of E.coli victims, as scientists remain puzzled by the deadly bug that has killed 22 and sickened 2,200 people across Europe. Hospitals in the northern port city of Hamburg, the epicentre of the outbreak that began three weeks ago,have been moving out patients with less serious illnesses to handle the surge of people stricken by the rare and virulent bacteria. REUTERS/Fabrizio Bensch (GERMANYPOLITICS - Tags: HEALTH) POLITICS)