Megmenekült a kövezéstől az iráni asszony
A 43 éves asszony először 2006 májusában került a bíróságok elé. Férje egy évvel korábban gyilkosság áldozata lett, Ashtiani pedig a vád szerint ezt követően két férfival is „bűnös viszonyt” folytatott, amiért 99 korbácsütést szabtak ki rá. A gyilkossági ügyben ezalatt folyt tovább az eljárás, és fölmerült a gyanú, hogy Ashtianinak már a férje életében házasságtörő kapcsolata lehetett, ami alkalmasint összefügghet a férj halálával. Az özvegy kényszer alatt tett, majd később visszavont beismerő vallomásán kívül azonban nem volt ellene más bizonyíték. Létezik ugyanakkor egy kiskapu az iráni büntetőjogban, amely szerint a bűnösség megállapításához bizonyíték híján „a bírák belátása” is elegendő. A bíróság 3:2 arányban bűnösnek találta az özvegyet, és az iszlám jognak megfelelően kövezésre ítélték házasságtörésért. Sem a fellebbezés, sem a kegyelmi kérvények nem jártak eredménnyel, az asszony 2007 óta halálsoron van. „Amíg a nemzetközi figyelem ráirányul, biztonságban van” – nyilatkozta a BBC-nek egy neve elhallgatását kérő, Oxfordban élő iráni újságíró.
Ashtiani ügyvédje és több emberjogi szervezet, köztük az Amnesty International (AI) a nemzetközi közösséghez fordultak segítségért. A tapasztalatok szerint az iráni igazságszolgáltatás általában enged a nyomásnak, 2002-ben kifejezetten meg is tiltották a további kövezések kiszabását. Az alsóbb bíróságok azonban egyszerűen nem vették figyelembe a moratóriumot. Az AI múlt heti jelentése alapján nyolc férfi és három nő vár jelenleg a sorsára, és 2006 óta legalább hat embert végeztek ki ilyen módon. Reményt az új, már a perzsa ország parlamentje előtt fekvő büntetőtörvény jelenthet, amelyben a kövezés nem szerepel a kiszabható büntetések közt.
A világon Kína után Iránban hajtják végre a legtöbb halálos ítéletet, tavaly összesen négyszázat. Ezekről Teherán azt állítja, nélkülözhetetlenek a közrend fenntartásához, és kizárólag a legnagyobb bírói körültekintés mellett alkalmazzák. A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, amelyet Teherán is aláírt, a legsúlyosabb bűncselekményekre korlátozza a halálbüntetést. Iránban az emberölést, a nemi erőszakot, a fegyveres rablást és a drogkereskedelmet büntetik halállal, valamint az „isteni törvények megsértését”, amelybe a házasságtörés is tartozik. Több szakértő szerint Iránban olyan nagy számú embert végeznek ki, az már messze túllépi az egyezségokmány szabta kereteket.
