„Megküzdöttem a trollokkal”

Hangosak voltak és élesen fogalmaztak. Tudták, kevés az idejük, nincs más választásuk, ha a figyelmet magukra akarják vonni. – Friss erő vagyunk, ezért tudunk úgy megszólí­tani embereket, ahogy arra a hivatásos politikusok képtelenek – nyilatkozta Flavia Kleiner, az Operation Libero társelnöke.

A 2014-ben alapított svájci civil szervezet valóságos csodát vitt véghez. Pár hónap alatt megfordította a közvéleményt. ­Novemberben még úgy tűnt, hogy simán megszavazzák a jobboldali-populista Svájci Néppárt (SVP) népszavazási előterjesztését, miszerint már két kisebb súlyú bűncselekményért, például a szociális juttatásokkal való visszaélésért, gyorshajtásért vagy bolti lopásért kitoloncolhatják az országból a külföldieket. Ám a vasárnapi, hatvan százalék feletti részvételt hozó referendumon a voksolók döntő többsége elutasította az ötletet. – Amiért egy igazi svájci pénzbüntetést kap, azért egy itt született és nevelkedett, de svájci útlevéllel nem rendelkező külföldit kizsuppolhatnak? Mi ez, ha nem kettős mérce! – fakadt ki a jogot és történelmet tanuló 25 éves fribourgi egyetemista.

Flavia Kleiner csalódott a pártokban - fotó: Blick.ch
Flavia Kleiner csalódott a pártokban - fotó: Blick.ch

Kleiner édesanyja a liberálisok színeiben politizál, de Flaviának esze ágában sem volt belépni az ­FDP-be. Szerinte a szabad demokraták a bevándorlást problémának tartják, csak lapítanak a ­jobboldali populistákkal szemben. Különösen elkeserítőnek tartja, hogy a párt elnöke, Philipp Müller ősszel – látva az SVP-kezdeményezés 66 százalékos támogatottságát – azt találta mondani, hogy a vonat elment, ezt a ­referendumot nem lehet megnyerni. A Svájc nyitottságát hangoztató (nagy)vállalati szövetség is tartózkodott a lehetetlen küldetésnek tűnő ellenkampánytól.

Flavia és a civil mozgalom másik társelnöke, Dominik Elser azért hívta életre az Operation Liberót, mert Svájcban az SVP nyomulására egyre több, a bevándorlást megnehe­zítő, a bevándorlókat diszkrimináló törvényt hoztak. – Szabadtéri skanzen helyett olyan nyitott és modern országot akarunk, amelyik mindenkinek esélyt kínál. Elég volt az SVP és főleg a világhálón nyomuló trolljai félelemkeltéséből – hangoztatta Kleiner, akit az olyan szigorítások riadóztattak, mint például a minaret-építési tilalmat jóváhagyó referendum. – Tenni akartam valamit az el- és bezárkózás ellen, mert az nekem kevés, hogy internetes fórumokra írogatok, közben meg cuki macskás videókat nézegetek – fakadt ki egy lapinterjúban.

A főleg egyetemistákból szerveződő Operation Liberónak sikerült megszólítania a középosztályt. Hirtelen olyan témákról kezdtek el az emberek gondolkodni és vitázni, mint a jogállamiság vagy a hatalmi ágak megosztása. Ügyesen használták a közösségi médiát, az internet segítségével több mint 1,2 millió frankot gyűjtöttek össze plakát- és médiakampányra – ez rekord Svájc történetében. Több száz vezető értelmiségi és közéleti személyiség csatlakozott hozzájuk, az anyagi támogatók között volt a svájci-olasz származású Bruno Ganz, A bukás című filmben nyújtott Hitler-alakítása nyomán világhírre szert tett színész is.

A siker nyomán azonnal több politikai párt „startolt rá” a mozgalmát az albérletéből szervező, szobáját ideiglenes szórólapraktárnak átalakító Flaviára, de ő hallani sem akar róluk. Pártokból szerinte már így is van elég. A mozgalmat viszont a választási siker után is életben akarja tartani, főleg azért, hogy az egyetemisták ne fordítsanak hátat a közéletnek. Érezzék, hogy megéri kiállni egy ügy mellett.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér