Megkoronázták az új bhutáni királyt
Fényűző külsőségek közepette koronázták meg az Ázsia szívében fekvő Bhután ötödik uralkodóját, a 28 éves Dzsigme Keszar Namgyel Vangcsukot. A halálfejekkel díszített, arany mintázatos koronát - amely a Bhutánt egyesítő harcost jelképezi - édesapja, a trónjától megváló 52 éves Dzsigme Szingje Vangcsuk nyújtotta át az ifjú királynak, egyben a Sárkánykirály címet adományozva neki. A szertartással az ország megvárta a csillagok ideális konstellációjának pillanatát, így helyi idő szerint reggel fél kilenckor kezdődött el a királyi palota arany tróntermében.
Az egész napos ceremónia alatt buddhista szerzetesek adták át adományaikat, köztük egy elefántot, mint az erő, és egy lovat, mint a gyorsaság jelképét. A figyelmességeket az újdonsült király visszafogott mosollyal fogadta.
Öt évtizeddel ezelőtt Bhután még egy feudális rendszerű, elszigetelt világ volt, amely alig-alig tartotta a kapcsolatot a külvilággal külvilággal. Jellemző, hogy a televíziót és az internetet 1999-ben engedélyezték. Az ország életében negyedik uralkodójaaként Dzsigme Szingje Vangcsuk hozott drámai változást, bölcsen felismerve, hogy két olyan szomszéd harapófogójában, mint India és Kína egy kis országnak meg kell erősödnie a túléléshez. Ezért 2003-ban először demokratikus választásokat tartottak a 670 lakosú, fél magyarországnyi területű országban.
Az új uralkodó édesapja három évvel később királyi jogairól is lemondott, hogy az ország a demokrácia új lépcsőfokára hágva az abszolút monarchiából alkotmányos monarchiává valhasson. Tavaly decemberben és idén márciusban a bhutániak parlamentet is választhattak meguknak, először a felsőházi, utána az alsóházi képviselőket.
„Őméltósága mint morális erő mindig fontos szerepet fog játszani országunkban” – mondta Jigmi Thinley miniszterelnök a választások után. Szüksége is volt minden tekintélyére, hiszen országa olyannyira szerette uralkodóját, hogy önszántából állítólag nem is igen akart a demokrácia útjára lépni. Némi populista bájjal Dzsigme Szingje Vangcsuk egyébként nemrég megalkotta és bevezette a Bruttó Nemzeti Boldogság filozófiáját alattvalói életébe. Eszerint a lelki és szellemi jólét legalább olyan fontos mint az anyagi.
A mostani koronázási szertartás egyúttal jelzés a külvilág felé. Először és eddig utoljára ugyanis az 1974-es koronázás idején engedték be a médiát és külföldi méltóságokat az ország területére. Ma is évente legfeljebb 20 ezer turista látogathatja Bhutánt a szigorú helyi felügyelet mellett. És méregdrágán, nem mellesleg.
A sugárzóan jóképű új király Oxfordban szerezte diplomáját, de az Egyesült Államokban és Indiában is tanult. Szakértők szerint Dzsigme Keszar Namgyel Vangcsuk az elzárkozó himalájai királyságban végbemenő változások megtestesítője. Úgy néz ki, nem is lesz nehéz dolga, hiszen már most rettentő népszerű országában. Főleg a fiatalok körében.
