A szerb politikus háláját fejezte ki mindenkinek, különösen Catherine Ashton uniós kül-és biztonságpolitikai főképviselőnek, aki segítette Szerbiát eljutni a csatlakozási tárgyalások megkezdésééig.

Az Ashton vezetésével tárgyalta ki Dacic és a koszovói miniszterelnök, Hashim Thaci azt a megállapodást, amelynek végrehajtása normalizálná a kapcsolatokat Szerbia és a 2008-ban elszakadt Koszovó között – amely az utolsó feltétele volt a szerb tárgyalások megkezdésének. A koszovói kérdés a miniszteri konferencián részt vevő Győri Enikő államtitkár szerint végig „ott lebeg” a csatlakozási folyamat fölött, hiszen minden olyan fejezetben foglalkoznak a „koszovói aspektussal”, melyeknek hatása lehet az új európai államra.

Dacic a sajtótájékoztatón felvázolta: szeretnék 2018-ig lezárni a tárgyalásokat, és 2020-ig csatlakozni az EU-hoz. A tárgyalások során 35 fejezeten kell átrágniuk magukat a feleknek, de ahogy Stefan Füle csatlakozási EU-biztos figyelmeztetett, 2015 tavaszáig egyelőre az uniós és szerb jog átvilágítása zajlik. Füle azt is elmondta: kiemelt súlyúak a 23. és a 24. fejezetek, amelyek a jogállamisággal, a szabadságjogi, bel- és igazságügyi, igazságszolgáltatási, közbiztonsági kérdésekkel foglalkoznak. Szerbia esetében előre veszik ezeket a témákat. A szerb kormányfő elmondta: az ország sok szempontból a „legnyugatibbnak” számított a keleti blokkban, de sok időt elvesztegettek, amit most be akarnak hozni.

Magyarország a kezdetektől támogatta Szerbia uniós csatlakozását. Győri Enikő a szerb-magyar viszonyokról szólva ugyanakkor elmondta: – Vannak problémáink, amelyeket meg kell oldani. Hangsúlyozta, hogy Magyarország elvárja Szerbiától a kisebbségi jogok megfelelő kezelését, de ez „nem kétoldalú, hanem európai ügy”.