Horn Gyula volt magyar miniszterelnökről neveznek el termet az Európai Parlament (EP) brüsszeli épületében – minden valószínűség szerint ez lesz a vége annak a magas szintű egyeztetésnek, amelyet hétfő este tartanak az EP strasbourgi épületében az utolsó plenáris ülés margóján.

Az EP szocialistái kezdeményezték, hogy termet nevezzenek el Hornról, hiszen Magyarország idén 10. éve tagja az EU-nak, és 25 éve történt a határnyitás, amelyet akkori külügyminiszterként ő jelentett be. Az ilyen kérdésekben az úgynevezett büró hivatott dönteni, amely az EP elnökéből, 14 alelnökéből, és az öt quaestorból áll. Surján László fideszes EP-képviselő, az EP egyik alelnöke korábban levélben fordult a testület tagjaihoz, amelyben a döntés ellen érvelt arra hivatkozva, hogy Horn megítélése megosztja a magyar társadalmat a korábbi rendszerben betöltött szerepe, illetve 1956 utáni tevékenysége miatt.

A büró napirendjén olyan döntési javaslatként szerepelt a teremelnevezés, amelyről nincs vita, hacsak valaki nem kéri. Surján lapunknak a találkozóra érkezve azt mondta, nem fogok vitát provokálni. A büró működését jól ismerő forrásunk később azt mondta, az EP fideszes alelnöke tényleg nem jelezte, hogy vitát akarna nyitni erről a napirendi pontról, „99 százalék, hogy lesz Horn Gyula terem". Az EP brüsszeli épületének egyik szárnya Antall Józsefnek, a rendszerváltás utáni Magyarország első miniszterelnökének a nevét viseli.