Szergej Lavrov nyilatkozata újfent jelezte, hogy a korábbi kijelentések ellenére a decemberben lejárt Start-I-et pótló új szerződést illetően még viták vannak Moszkva és Washington között, noha a tervek szerint a felek - több korábbi időpontra vonatkozó ígéret után - csütörtökön Prágában aláírják az egyezményt. Igaz, Lavrov hozzátette, az amerikai terv a jelenlegi szakaszban egyelőre  nem jelent fenyegetést. Moszkva az új amerikai tervekre visszafogottabban reagál, mint a korábbi Cseh- és Lengyelországot érintő projektre, amely a hivatalos washingtoni álláspont szerint egy esetleges iráni támadás ellen nyújtott volna védelmet. (A még George Bushtól indult tervet Barack Obama elnök már jegelte.) Ha azonban az orosz szakértők szerint az amerikai rakétaelhárító rendszerek stratégiai szintre emelkednek, Moszkva kiléphet a szerződésből - jelentette ki Lavrov a még alá sem írt megállapodásról.

Ráadásul a prágai aktus után a szerződés még nem lép azonnal életbe: ehhez szükség van a törvényhozás általi ratifikálásra, az államfői ellenjegyzésekre is. Bár Lavrov szerint minderre április végéig sor kerül, a folyamat még további hónapokkal elhúzódhat. (A végül életbe nem lépett Start-II megállapodás is a ratifikáción bukott el.) Az új megállapodás értelmében az atomtöltetek számának felső határa 1550, ami 30 százalékkal alacsonyabb az előző plafonnál. A hordozórakéták száma pedig nem haladhatja meg a nyolcszázat, ami Moszkva számára kedvezőbb: Oroszországnak jelenleg 814, míg az Egyesült Államoknak 1198 hordozórakétája van.

A csökkentés Oroszországnak jelent könnyebbséget, hiszen így olcsóbban tarthat fent az amerikai arzenállal közel azonos ütőerőt, ugyanakkor éppen ezért kezeli mind nagyobb bizalmatlansággal a csökkentés nyomán egyre nagyobb hatékonyságot jelentő elhárító rendszerek amerikai telepítését az orosz határok közelében. Az orosz fél a védelmi rendszerek korlátozását is belefoglalta volna a szerződésbe, Washington azonban csak ahhoz járult hozzá, hogy ez a szándék megjelenjen a szerződés előszavában , ám konkrét jogi kötelezettség nélkül.

Az új megállapodás tíz évig lesz érvényben, működését a március végén létrehozott kétoldalú konzultációs bizottság fogja felügyelni.

Kapcsolódó cikkek: Aláírnak, majd tovább vitáznak | Komerszant: Prágában írják alá az új START-szerződést | START-szerződés a klímacsúcson? | Célegyenesben az új START-szerződés | Új START-szerződés a jövő héten