még a párt vezetői is meglepődtek azon, mennyit erősödtek.
Ám egy új alkotmány megírásához és elfogadásához szükséges kétharmados többsége így sincs meg az Erdogan-pártnak. Ennek oka, hogy a baloldali, kurdpárti HDP is hajszállal megugrotta a tízszázalékos parlamenti bejutási küszöböt – ha nem így történt volna, akkor az ő mandátumaik is az AKP-hez vándoroltak volna. A baloldali CHP lett a második 25,32 százalékkal. A nacionalista MHP 11,91 százalékot szerzett.
Nem lesz tehát elnöki rendszer Törökországban a közeljövőben. A miniszterelnöki székből a nagyrészt ceremoniális elnökibe tavaly átült Erdogan ugyanis az új alkotmánnyal alakította volna át az országot úgy, hogy erős végrehajtó hatalmat adott volna a saját kezébe. Egyébként épp ennek az elnöki rendszernek az erőltetése lehetett az egyik oka annak, hogy júniusban Erdoganék rosszul szerepeltek – mondta el lapunk kérdésére Egeresi Zoltán, a térség szakértője. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint akkor sokan tiltakozásképp pártoltak el az AKP-től és szavaztak az ahhoz ideológiailag legközelebb álló MHP-ra, mivel nem tetszett nekik, hogy a kampány elsősorban az elnöki rendszer kiépítéséről szól. A közvélemény-kutatások szerint ezt a törökök 70 százaléka ellenzi. Emellett elegük volt Erdogan és az AKP körüli korrupciós botrányokból is.
|
AKP-támogatók ünnepelnek Ankarában
Umit Bektas / Reuters |
Ám a vasárnapi választásokra az AKP-nek sikerült elterelnie minderről a figyelmet és új témát helyeznie a választások középpontjába. Egyrészt nagyon sok populista, népjóléti ígéretet tettek a politikusai, illetve a központi üzenet a béke és biztonság megteremtése volt. Feszült időszakot élt át Törökország az elmúlt hónapokban: nyáron összeomlott a kurd szeparatistákkal két éve kötött tűzszünet, október 10-én pedig az ország történetének legvéresebb, 102 halálos áldozatot követelő terrorcselekménye történt Ankarában.
Egeresi szerint minden párt a stabilitás és biztonság üzenetével kampányolt, de
az AKP volt az a párt, amelyről a török lakosság elhitte, hogy ezt valóban elhozhatja.
„Bejött az a taktika, hogy a kurd szeparatista PKK-val való kapcsolat kiélezésével olyan stabilizáló erőként próbált feltűnni az AKP, amely hitelesen tudja kezelni a terrorveszélyt. Ez hatásos üzenet volt a lakosság rendpárti részének. Az is segített, hogy az ankarai robbantás nyomán börtönbe zártak terrorizmussal gyanúsított személyeket" – mondta a szakértő.
Az eredményhez hozzájárult az is, hogy a hatóságok keményen lecsaptak az elmúlt hónapokban minden, a médiában megjelenő kritikus hangra. Egeresi szerint a választás szabad volt, csakúgy, mint júniusban, amikor mindenki elfogadta az eredményt. Ám a médiára nehezedő nyomás folyamatosan nőtt. Szerkesztőségeket és újságírókat támadtak meg, és mindez a kormánykritikus média gyengülésével járt, ami rányomta bélyegét a választási kampányra. „Ez pedig a választások fairségét kérdőjelezi meg."
