Az elnök az Izvesztyija című lapban pénteken megjelent interjújában azt mondta: – Semmiképpen nem lehet arról beszélni, hogy a sztálinizmus visszatér hétköznapjainkba, hogy felhasználjuk a jelképrendszerét. Ilyen nincs és nem is lesz. Ez az állami ideológia, és ha úgy tetszik, ez elnöki értékelésem – mondta. Hozzátette, hogy Sztálin állami értékelése nyilvánvaló: – Megbocsáthatatlan, amit a népe ellen tett, függetlenül attól, hogy vezetése alatt az ország sikereket ért el. A szovjet rendszert totalitáriusnak nevezte, s mint mondta, úgy véli, a háború utáni gazdasági és politikai rendszer nem volt alkalmas a normális fejlődésre.

Az elnök állást foglalt a II. világháborús archívumok titkosságának teljes feloldása mellett. – Elmúlt 65 év, és a népnek meg kell tudnia a teljes igazságot a háborúról. Olyan katonai levéltári rendszert kell kiépíteni, amely minden állampolgár számára lehetővé teszi a hozzáférést a nem titkos iratokhoz, és itt az ideje, hogy ne legyenek már titkos dokumentumok – jelentette ki. Medvegyev a II. világháborúban aratott győzelem május 9-i évfordulójának küszöbén közreadott interjúban óva intett a háború nemzetközi dokumentumokban rögzített történelmi tényeinek felülvizsgálatára irányuló kísérletektől. Az elnök szerint nem lehet vita tárgyává tenni például, hogy ki indította a világháborút, mivel ez nem csak teljesen nyilvánvaló, hanem egyebek mellett a (náci háborús bűnösök elleni) nürnbergi per iratai is rögzítik, és számtalan ember emlékezetében is él.

– A próbálkozások megengedhetetlenek már csak azért is, mert Európa számos országában zajlik a fasizmus rehabilitálása, és még nálunk is akadnak torzszülöttek, akik náci jelképek alatt gyülekeznek – mondta az elnök. Leszögezte: erkölcsi bűn a szovjet katonák és a nácik második világháborús szerepének egy sorba állítása. – Senki nem akarja idealizálni a Szovjetunió háború utáni időszakban betöltött szerepét. A hóhérokat azonban semmiképpen nem szabad áldozatoknak nevezni, vagy egymás mellé állítani a szovjet hadsereg és a fasiszta megszállók szerepét, mert aki ezt teszi, erkölcsi bűntettet követ el. Ha nem lett volna a szovjet hadsereg, ha nem hozott volna hatalmas áldozatokat a szovjet nép, ma más lenne Európa, nem lenne korszerű, virágzó gazdaságú és jól fejlődő - ez teljesen nyilvánvaló -, hanem vélhetően egy nagy koncentrációs tábor lenne, amely egyetlen államot szolgálna ki, és az Európában ma élő emberek többsége nem is jött volna világra – mondta. Úgy vélte, a háborús bűnök nem évülnek el, és a bűnösöket felelősségre kell vonni, akárhány évesek is, ez a ma élők erkölcsi felelőssége a jövendő nemzetek előtt. – Ha ma szemet hunyunk e bűntények felett, ezek megismétlődhetnek" - mondta.

Hangsúlyozta, hogy az orosz fegyveres erőket továbbra is fejlesztik és erősítik, mert bármennyire békeszerető is Oroszország, készen kell állnia önmaga megvédelmezésére. Azt mondta, a fegyveres erők legfőbb főparancsnokaként erre továbbra is megkülönböztetett figyelmet fog fordítani, "mert e nélkül nem lehetséges a stabilitás, és Oroszország gyengének bizonyulhat az esetleges veszéllyel szemben. Kijelentette, hogy az orosz nukleáris potenciál a világban uralkodó erőviszonyok fontos tényezője és a nemzeti érdekek megvédelmezésének jelentős eszköze, ezért fejleszteni kell, de egyidejűleg törekedni kell a partnerekkel való megállapodásra.

Úgy vélekedett, nem zárható ki egy akár a II. világháború léptékéhez fogható katonai konfliktus sem, mert a Földön nagyon sok a fegyver, vannak emberek, akik még mindig a háborút tekintik a megfelelő eszköznek problémáik megoldásához, és mert véletlenek is akadnak. Ezért erre fel kell készülni, ugyanakkor a nemzetközi diplomáciában mindent el kell követni ennek elkerülésére - hangsúlyozta.