Két nagy pofon Brüsszelből: az EP elítélte az Orbán-kormányt
Az elfogadott indítványnak – állásfoglalásnak – politikai következménye van, jogi nincs. A szavazás előtt az Európai Néppárt (EPP) frakciója – amelyhez a Fidesz is tartozik – visszavonta alternatív határozattervezetét: ez elítélte volna a magyar kormányt érő támadásokat a médiatörvény kapcsán. A szavazás eredményét Martin Schulz szocialista és Daniel Cohn-Bendit zöldpárti frakcióvezető és élénk tapssal fogadta. Az Európai Parlamentben 265 néppárti, 184 szocialista, 84 liberális, 55 zöldpárti és 35 radikális baloldali képviselő ül. A szavazáskor 613 képviselő volt jelen.
Magyarország 2004-es EU-csatlakozás óta ez már a 11. olyan állásfoglalás, amelyet tagállam ellen fogadnak el az Európai Parlamentben, de budapesti kormányt először ér ilyen típusú kritika – fűzi hozzá kommentárjában a Policy Solutions politikai elemző és tanácsadó intézet.
A mostani állásfoglalás felszólítja a magyar kormányt a sajtószabadság helyreállítására és a médiatörvény visszavonására. Az állásfoglalás bírálja az Európai Bizottságot is, felkérve a testületet arra, hogy európai szintű kerettörvényt készítsen a médiapluralizmusról és a média szabályozásáról ügyében. Az állásfoglalás szerint a médiatörvény legproblematikusabb eleme az, hogy megszűnik a közszolgálati média politikai és pénzügyi függetlensége, és hogy a törvény kulcsfontosságú kifejezéseket hagy meghatározatlanul, így az újságírók nem tudhatják, hogy mikor szegik meg a törvényt.
A médiatörvény előtt kétszer foglalkozott az EP Magyarországgal: az 1956-os magyar forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából megemlékező állásfoglalást adott ki, később pedig felhívta az EU intézményeinek figyelmét a közép-európai árvízkatasztrófára és támogatást kért a károk mielőbbi rendezéséért.
