Orbán Viktor miniszterelnökkel és a baloldali ellenzék vezetőivel is találkozott John McCain pénteken. A republikánus szenátor vezette delegációban két demokrata kollégája, valamint hat kongresszusi képviselő érkezett Budapestre. A tárgyalások után tartott sajtótájékoztatón McCain elmondta: mind a miniszterelnököt, mind az ellenzéki vezetőket biztosította arról, hogy az Egyesült Államok Magyarország elkötelezett szövetségese és barátja.

„Megértjük a magyar demokrácia állapotával kapcsolatban az országon belül és kívül felvetett aggodalmakat, néhány ezek kívül igen súlyos. Ezeket a magyaroknak kell megoldaniuk, demokratikus módon, és az ország demokratikus intézményeinek, a fékek és ellensúlyok rendszerének és a jogállamiságnak elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy támaszul szolgáljanak ebben a folyamatban” - mondta McCain. Korábban Hillary Clinton egykori külügyminiszter és Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az USA korábbi budapesti nagykövete is többször aggodalmát fejezte ki a magyar demokratikus intézményrendszerrel kapcsolatban.

„Az Egyesült Államok és az egész szabad világ maradandó érdeke, hogy Magyarország továbbra is erős, befogadó és toleráns demokráciaként fejlődjön, szabad piacgazdasággal, független igazságszolgáltatással és szabad médiával. Azt reméljük, hogy a közelgő választások a magyar demokrácia élénkségét, a benne zajló versengést és tisztességet mutatják majd. A legjobb mód arra, hogy az egész világ láthassa és tanúsíthassa a demokrácia működését, ha köztiszteletben álló és objektív nemzetközi megfigyelő csoportok érkeznek a választásokra” - mondta a szenátor, aki az amerikai külpolitika egyik legfontosabb alakja.

A szenátor egy kérdésre válaszolva elmondta: meglátása szerint Orbán Viktor elkötelezett amellett, hogy nemzetközi megfigyelők legyenek jelen a választáson. „Tudjuk, hogy a kétharmados többség birtokában jelentős változások történtek a törvényekben, amelyeknek egy részét azóta vissza is vonták. Ez a kormány 52 napon belül munkáját a magyar emberek elé tárja, hogy azok jóvá hagyják azt vagy nemtetszésüket fejezzék ki. És egészen addig, amíg a választás szabad és tisztességes, tiszteletben kell tartanunk annak az eredményét” - mondta MCCain.

Az áprilisi választásokat említette Sheldon Whitehouse demokrata szenátor is. „Nagy várakozásokkal tekintünk a közelgő választások elé, remélve, hogy a nyílt és szabad magyar demokrácia megnyilvánulása lesz, és köszönjük a miniszterelnök úr ezen a téren számunkra adott ígéretét” - mondta a politikus.

Paks ügyében fontos lett volna a transzparencia és a verseny

McCain már nyitó megszólalásában utalt a paksi atomerőműról az oroszokkal kötött megállapodásra. „Tárgyalásainkon kifejeztük abbéli reményünket is, hogy Magyarország olyan módon fogja kezelni energiabiztonsági szükségleteit, hogy az hozzájáruljon az európai energiaellátás további diverzifikálásához.”

Később egy kérdésre válaszolva elmondta: az Orbánnal folytatott tárgyalásokon felmerült az „Oroszországgal kötött nukleáris megállapodás, abban az értelemben, hogy aggódunk amiatt, hogy a folyamat nem volt transzparens.” Hangsúlyozta, hogy nem akarják megmondani a magyar kormánynak, hogy mit csináljon, ám „kiállunk a szabad verseny és az átláthatóság mellett, és kifejeztük abbéli aggodalmunkat, hogy ez vajon ez esetben így történt-e.” 

NSA-botrány: meg kell nyugtatni a szövetségeseket

Az amerikai lehallgatási botrányról McCain azt mondta, nagyon sok kellemetlen pillanatot, feszültséget okozott az utóbbi időben az Egyesült Államoknak, és, ha csak átmenetileg is, de megrontotta a kapcsolatot több szövetségessel és baráti országgal. „Ugyanakkor tudjuk, hogy ha akkor is képesek lettünk volna arra, amire ma, akkor megakadályozhattuk volna a szeptember 11-i tragédiát” - mondta.

McCain szerint Barack Obama beszéde, illetve az általa felkért bizottság jelentése a témában kiiundulópontja egy vitának, amelynek lényege, hogy meg kell találni az egyensúlyt a magánszféra és a polgári szabadságjogok, illetve a nemzetbiztonsági kockázatok kiszűréséhez szükséges eszközök között, hogy megvédhessék az országot a terrortámadásoktól. Elmondta: meg kell nyugtatni azokat, akik az emberi jogokért aggódnak, de azt is látni kell, hogy „veszélyes világban élünk, ahol vannak, akik el akarják pusztítani az Egyesült Államokat, és ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül.”

Közvetlenül ezután egy kérdésre válaszolva McCain azt mondta: ez a téma nem merült fel a találkozón Orbán Viktorral, „mert úgy vélem, a miniszterelnök ebben a kérdésben egyetért velünk.” Azt azonban fontosnak nevezte, hogy az USA biztosítsa szövetségeseit, hogy a lehallgatásokra a jövőben csupán a nemzetbiztonsággal kapcsolatban kerül sor.

Nem szabad "tisztára mosni" a történelmet a Szabadság térre tervezett emlékművel

Amikor a magyarország német megszállásának emléket állító, a Szabadság térre tervezett emlékműről kérdezték, McCain elmondta: személyes véleménye az, hogy "bármit is csinálunk az életben, nem csak abban kell biztosnak lennünk, mi az, hanem abban is, minek látszik. Ha valamiről úgy tűnik, hogy az bármilyen módon is arra szolgál, hogy jóváhagyja a németek itteni cselekedeteit, vagy azokét, akik a németek kollaboránsai lehettek, akkor emiatt joggal neheztelnek az emberek világszerte, különösen zsidó barátaink."

Ted Deutch demokrata képviselő hozzátette: erről és tágabb értelemben az antiszemitizmusról is tárgyaltak Orbán Viktorral. „Elismerésemet fejeztem ki a miniszterelnök úrnak az antiszemitizmus ellen tett lépéseiért, illetve amiért finanszíroz az ügy érdekében dolgozó civil kezdeményezéseket” - mondta a képviselő. Ám szerinte a miniszterelnöknek meg kell róla bizonyosodnia, hogy a Szabadság térre tervezett szobrot senki sem fogja arra használni, „mint azt többen kifejtették, hogy tisztára mossák a történelmet.” Deutch szerint Orbán erre ígéretet tett.

McCain elmondta: tárgyalásaik fontos témája volt Ukrajna. Az Egyesült Államok, Magyarország és az egész Európai Unió mindent megtesz azért, hogy megelőzze a további erőszakot. Ám közölte: ha a tüntetők ellen továbbra is indokolatlan erőszakot alkalmaznak az ukrán hatóságok, akkor a Kongresszus az elnökkel egyeztetve fontolóra veszi, hogy szankciókat léptessen életbe.

Ukrajna kérdésében egyetért Budapest és Washington

Köszönetét és elismerését fejezte ki John McCain amerikai szenátor Orbán Viktor miniszterelnöknek Magyarország és az Egyesült Államok biztonságpolitikai és katonai együttműködéséért - közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a találkozó után.  Havasi Bertalan az MTI-nek elmondta: Orbán Viktor kiválónak minősítette a magyar-amerikai gazdasági együttműködést, különösen annak fényében, hogy eddig immár 9 milliárd dollárnyi amerikai befektetés érkezett Magyarországra. 

John McCainnel Mesterházy Attila, a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje is találkozott. A Parlamentben megtartott mintegy negyven perces tárgyaláson részt vett Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt-PM szövetség vezetője, valamint az MSZP, a Párbeszéd Magyarországért és a Magyar Liberális Párt több képviselője. A megbeszélés témáját a legfrissebb és legfontosabb nemzetközi és hazai kérdések adták, köztük kiemelten az ukrajnai események, Magyarország amerikai kapcsolatai, az energiapolitika és az áprilisban esedékes magyar országgyűlési választás - közölte a szocialista párt. Mesterházy Attila a találkozón azt mondta: egyetértés van a demokratikus ellenzék és a kormány között Ukrajna ügyében, hiszen mindenkinek érdeke a mielőbbi békés megoldás. Az ország előtt álló kampány és parlamenti választás kapcsán mindkét fél reményét fejezte ki, hogy az szabad és szabályos lesz.

Mesterházy a találkozót követően a Népszabadságnak azt is elmondta, hogy a megbeszélésen John McCain és az amerikai delegáció érdeklődött az ország demokratikus intézményeinek, a fékek és ellensúlyok rendszerének, illetve a magyar igazságszolgáltatás helyzetéről. Az MSZP elnöke, a bal-liberális összefogás miniszterelnök-jelöltje - tájékoztatása szerint - a magyarországi szociális, demokratikus és gazdasági válságról is említést tett. 

John McCain