Több mint 1,3 milliárd dollárt ajánlottak fel az adományozó országok a líbiai lázadók támogatására a NATO katonai műveletét támogató államok csütörtökön tartott tanácskozásán a perzsa-öbölbeli Abu-Dzabiban.

Olaszország és Franciaország összesen 1,02 milliárd dollárt ígért a líbiai lázadók politikai szervének, az Átmeneti Nemzeti Tanácsnak (ÁNT), míg Kuvait és Katar együttesen 280 millió dollárt bocsát a felkelők rendelkezésére. Ez a felajánlás azonban messze elmarad attól a 3 milliárd dollártól, amelyre a következő négy hónapban lenne szüksége az ÁNT-nek a legszükségesebb kiadások finanszírozására.

Csalódást okozott a felkelőknek, hogy a líbiai válsággal foglalkozó összekötő csoport ülésén Hillary Clinton amerikai külügyminiszter nem ajánlott fel semmiféle közvetlen támogatást a tanácsnak. Clinton csupán annyit közölte, hogy az Egyesült Államok 26,5 millió dollárral emeli a líbiaiaknak szánt humanitárius segélyek összegét.

Az Egyesült Államok és Ausztrália a líbiai nép részéről „legitim tárgyalópartnernek" ismerte el az Átmeneti Nemzeti Tanácsot, amivel újabb lépést tett a tanács hivatalos elismerése felé. Ha ez megtörténik, a líbiai lázadók elől újabb akadályok gördülnek el, s könnyebben juthatnak további forrásokhoz.

Fathi Badzsa, az ÁNT politikai és nemzetközi ügyekért felelős vezetője bátorítónak tartja, hogy egyre növekszik azon országok száma, amelyek a tanácsot Líbia legitim kormányának ismerik el. Közölte, hogy Ausztrália jelezte, még csütörtökön hivatalosan elismeri a tanácsot, Bulgária, Görögország és Ciprus pedig a következő napokban követi a példát.

Badzsa ugyanakkor elmondta, hogy kevésbé tetszettek neki a pénzügyi vállalások, a tanácskozáson inkább a korábban megígért pénzekről volt szó, mintsem új felajánlásokról. Konkrétan Kuvaitot említette, amely már a múlt hónapban megígért 180 millió dollárt, de a pénzt még mindig nem folyósította.

Badzsa és társai arra figyelmeztettek, hogy nehéz jövő vár az országra Moammer Kadhafi líbiai vezető távozása és rendszerének felszámolása után, ha nem emelik a finanszírozást. Azt kérték, hogy a Kadhafi-rezsim külföldön befagyasztott 160 milliárd dollárjából szabadítsanak fel forrásokat az ÁNT számára. Ali Tarhúni, a tanács "olaj- és pénzügyminisztere" azt javasolta, hogy a befagyasztott vagyont használják a felkelőknek nyújtandó hitelek fedezetéül.
„"Az ország több mint kétharmad részét felszabadítottuk. Az itt élő embereknek élelmiszerre, egészségügyi és oktatási ellátásra van szükségük. Két hónap múlva egymillió iskolás tér vissza a padokba. Hogy tudjuk felkészíteni számukra az iskolákat, amelyek többsége megrongálódott?" - fogalmazott Badzsa.